Kraus, Karl: Vallomás (Bekenntnis Magyar nyelven)

Ich bin nur einer von den Epigonen,

die in dem alten Haus der Sprache wohnen.

Doch hab' ich drin mein eigenes Erleben,

ich breche aus und ich zerstöre Theben.

Komm' ich auch nach den alten Meistern, später,

so räch' ich blutig das Geschick der Väter.

Von Rache sprech' ich, will die Sprache rächen

an allen jenen, die die Sprache sprechen.

Bin Epigone, Ahnenwertes Ahner.

Ihr aber seid die kundigen Thebaner!

Akik a nyelv ó házában lakoznak,

az epigonok közül egy vagyok csak.

De van, amit csak magam éltem én át,

és kitörök és elpusztítom Thébát.

Bár régi mesterek nyomába hágok,

az apákért majd véres bosszut állok.

Bosszút, a nyelvet, azt bosszulom én meg

mindazokon, akik nyelvet beszélnek.

Ősökhöz méltót sejtő, ivadéka

vagyok nagy ősöknek csak — de ti Théba.