Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Kunert, Günter: Feszengős vers (Verlegenheitsgedicht Magyar nyelven)

Kunert, Günter portréja

Verlegenheitsgedicht (Német)

Die Engel singen ihre Lieder droben,
wir andern aber haben unsre Stimmen
irdischerseits und leis erhoben,
damit sie keinen sonst ergrimmen.

Die Töne fliegen durch den tauben Äther,
auf daß sie irgendwo auf diesem Sterne
Gehör und Neigung finden. Wenig später
erklingt ihr Echo. Doch aus weiter Ferne.



FeltöltőTauber Ferenc
Kiadóhttps://www.lyrikline.org/de/gedichte
Az idézet forrásahttps://www.lyrikline.org/de/gedichte

Feszengős vers (Magyar)

Az angyalok odafönti dalárda,
de nekünk halkan kell dúdolni, lent, itt,
a földön, lábujjhegyre állva,
hogy ne bosszantsunk vele senkit.

Hangunk röppályája egy süket éter,
hogy valahol e bolygón el nem veszve
meghallgatást találjon szépszerével.
Szól is a visszhang. Csakhogy messze, messze.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap