Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Lehmann, Wilhelm: A lét dicsérete (Ruhm des Daseins Magyar nyelven)

Lehmann, Wilhelm portréja
Hajnal Gábor portréja

Vissza a fordító lapjára

Ruhm des Daseins (Német)

Da sie dem Ohr entfloh,

verklungene Pastorale, wo?

Der Wind hat sie ins Nichts gestöhnt.

Das Nichts gibt sie zurück. Sie tönt:

 

Der Wind, gezähmt, glättet die Wollgrasflocken.

Die Steine bettet weißer Klee.

Herkules sitzt und spinnt am Weiberrocken,

ihn kirrte lydische Omphale.

 

Den Atem freut erlaubte Frist.

Still rühmt das Dasein sich. Die Frucht weiß ihren Kern.

Mit seinem Rebhuhn spielt Johannes, der Evangelist,

selbst Ahasver zieht seine Straße gern.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.zeit.de

A lét dicsérete (Magyar)

Nem hallani a pasztorált

hol lehet most, hogy tovaszállt?

A semmibe jajgatta el a szél.

A semmi visszaadja. S most zenél:

 

A szél a gyapjúsást fésüli most át.

Követ altat a lóhere.

Herkules fon, pörget asszonyi rokkát,

a líd Omfalé nyűgözte le.

 

Jut a léleknek haladék.

Dicséri önmagát a lét. Magot a gyümölcs lengve hord.

Nézd, János apostol fogolymadárral játszik épp.

Itt még Ahasvérus is örömest bolyong.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaH. G.

minimap