Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Lenau, Nikolaus: Ősz (Herbst Magyar nyelven)

Lenau, Nikolaus portréja

Vissza a fordító lapjára

Herbst (Német)

Rings ein Verstummen, ein Entfärben:
Wie sanft den Wald die Lüfte streicheln,
Sein welkes Laub ihm abzuschmeicheln;
Ich liebe dieses milde Sterben.

Von hinnen geht die stille Reise,
Die Zeit der Liebe ist verklungen,
Die Vögel haben ausgesungen,
Und dürre Blätter sinken leise.

Die Vögel zogen nach dem Süden,
Aus dem Verfall des Laubes tauchen
Die Nester, die nicht Schutz mehr brauchen,
Die Blätter fallen stets, die müden.

In dieses Waldes leisem Rauschen
Ist mir als hör’ ich Kunde wehen,
daß alles Sterben und Vergehen
Nur heimlich still vergnügtes Tauschen.



FeltöltőSzalki Bernáth Attila
Az idézet forrásaInternet

Ősz (Magyar)

Némul minden, csupa fakulás:
Erdőt lágyan szellő simogat,
Hervadó lombot lecsalogat;
Szeretem e szelíd elmúlást.

Halk barangolás távolodik,
Szerelem ideje lecsengett,
Madárdalnak hamar vége lett,
Száraz levél megtántorodik.

Madár meleg égtájra vonult,
Fészke kopaszodó lomb alól
Kibújik, már nem kell oltalom,
Fáradt lombhullás, állandósult.

Mintha szólna az erdő csendje,
s hírt vinne messze a szélfúvás,
Hogy a meghalás és elmúlás
Titokban csak kedélyes csere.



FeltöltőJakus Laura 1.
Az idézet forrásasaját mű

minimap