Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Lenau, Nikolaus: Faust 15 - A figyelmeztetés (Faust. Ein Gedicht 15 - Die Warnung Magyar nyelven)

Lenau, Nikolaus portréja
Israel Efraim portréja

Vissza a fordító lapjára

Faust. Ein Gedicht 15 - Die Warnung (Német)

      Herzog Hubert reitet durch einen Wald zur Villa

Mephistopheles (ihm entgegenreitend)
Ihr reitet recht behaglich sacht;
Nichts kann befeuern Euren Trott,
Nicht Hahnreischaft, nicht Wetternacht,
Nicht nasse Haut und Bubenspott!

Herzog
Wer bist du, frecher, grauser Wicht,
Mit diesem Teufelsangesicht?

Mephistopheles
Ich bin was meine Miene spricht.
Nur recht mir ins Gesicht geschaut,
Wenn auch dem Herrn ein wenig graut,
Ihr seht so feinen Kopf nicht mehr.
Betrachtet diese Stirnenfalte,
Da diese finstre, tiefe, kalte,
Von einem Aug' zum andern quer.
Einst kam ein Mathematikus,
Ein scharfer Ritter Minusplus,
Der schlaue Bursch fixierte mich
Und nannte diesen Faltenstrich
Das Minuszeichen alles Guten,
Vom Kreuze Plus das Gegenteil,
Wobei er dacht' ans Christenheil.
Doch, edler Herr, Ihr müßt Euch sputen;
Derweil Ihr mein Gesicht studiert,
Studiert ein andrer ganz vertraut
Die Züge Eurer schönen Braut.
Macht fort, eh' sie den Kranz verliert!

      (Er sprengt davon)

Der Herzog
Du lügst, du lügst, es kann nicht sein!
Maria ist getreu und rein.
Doch sterben soll auf frischer Tat,
Wer meiner Braut sich frech genaht!



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttps://gutenberg.spiegel.de/buch/faust-140/16

Faust 15 - A figyelmeztetés (Magyar)

     Hubert herceg egy erdőn át lovagol a királyi rezidencia                                              felé

MEPHISTOPHELES
Poroszkál Ön, port nem kavar;
Semmi sem ugrathatja meg,
Sem felszarvaztatás, vihar,
Sem gúnyolódó gyerekek.

HERCEG
Ki vagy, te pimasz kurafi?
A képed rémes, ördögi.

MEPHISTOPHELES
Kilétem képem hirdeti.
Ha jól fizimiskámba néz,
Beléállhat Önbe a félsz,
De lát rendkívüli fejet.
Ezt a homlokráncot figyelje,
Mely sötét, mély és hűvös egybe’,
És egybekapcsol két szemet.
Egyszer egy matematikus,
Egy éleseszű pluszminusz,
Ravaszul jól szemügyre vett,
S e vízszintes homlokjelet
A Jó Mínuszának nevezte;
A Plusz jel viszont a Kereszt,
Mert úgymond az váltja meg ezt.
De menjen haza Ön sietve:
Míg mustrálgatja képemet,
Szép arája vonásait
Mustrálják otthon valakik.
Gyorsan! Mentse, mit még lehet!

      (Ellovagol)

A HERCEG
Az nem lehet! Hazudsz, az ám!
Hű s tiszta az én Máriám.
De nyomban pokolra mehet,
Ki rá csak szemet vetett!



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap