Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Mörike, Eduard: Szép (Schön-Rohtraut Magyar nyelven)

Mörike, Eduard portréja

Schön-Rohtraut (Német)

 Wie heißt König Ringangs Töchterlein?

Rohtraut, Schön-Rohtraut.

Was tut sie denn den ganzen Tag,

Da sie wohl nicht spinnen und nähen mag?

Tut fischen und jagen.

O daß ich doch ihr Jäger wär'!

 Fischen und Jagen freute mich sehr.

   - Schweig stille, mein Herze!

 

Und über eine kleine Weil',

 Rohtraut, Schön-Rohtraut,

So dient der Knab' auf Ringangs Schloß

In Jägertracht und hat ein Roß,

Mit Rohtraut zu jagen.

O daß ich doch ein Königssohn wär'!

Rohtraut, Schön-Rohtraut lieb' ich so sehr.

   - Schweig stille, mein Herze!

 

 

Einsmals sie ruhten am Eichenbaum,

Da lacht Schön-Rohtraut:

 < Was siehst mich an so wunniglich?

Wenn du das Herz hast, küsse mich!>

  Ach! erschrak der Knabe!

Doch denket er: «Mir ist's vergunnt»,

Und küsset Schön-Rohtraut auf den Mund.

 - Schweig stille, mein Herze!

 

Darauf sie ritten schweigend heim,

   Rohtraut, Schön-Rohtraut;

Es jauchzt der Knab' in seinem Sinn:

 «Und würdest du heute Kaiserin

   Mich sollt's nicht kränken!

Ihr tausend Blätter im Walde wißt,

Ich hab' Schön-Rohtrauts Mund geküßt!

 - Schweig stille, mein Herze!»

 



FeltöltőSzalki dr. Bernáth Attila
Az idézet forrása33 Gedichte
Könyvoldal (tól–ig)36-37
Megjelenés ideje

Szép (Magyar)

Hogy hívják Ringang  király lányát?

    Rohtraut, Szép - Rohtraut.

Egész nap ő vaj’n mit csinál,

Mivel fonást és varrást ki nem áll?

    Halat, vadat űze.

Óh, ha vadásza lehetnék!

Hisz halat, vadat kedvelem én.

- Hallgass, csendben, szívem!

 

S ezután, hogy kis idő múlt,

   Rohtraut, Szép – Rohtraut,

Fiú Ringang kastélyában

Szolgálni kezdett lovával,

   S Rohtrauttal vadászni ment.

Óh, hogyha én királyfi lennék!

Rohtraut, Szép – Rohtraut úgy szeretlek én.

    - Hallgass, csendben, szívem!

 

Egyszer pihentek ők a tölgyfa alatt,

S szép – Rohtraut kacag:

< Mért ily csodálkozva nézel?

Ha van szíved, csókolj, kérlek!>

    A fiú megijedt!

Majd úgy vélte: < Engedi hát > ,(Szabad tehát)

S csókolta Szép – Rohtrau ajakát.

  - Hallgass, csendben, szívem!

 

Szótlan hazalovagoltak,

   Rohtraut, Szép – Rohtraut;

Öröm tölti fiú lelkét:

< Lennél ma akár császárné,

   Hát, nem érdekel!

Sok ezer falevél mindent tud, lát,

Csókoltam Szép – Rohtrau ajakát!

 - Hallgass, csendben, szívem!



FeltöltőJakus Laura 1.
Az idézet forrásasaját mű

minimap