Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Müller, Wilhelm: Erstarrung

Müller, Wilhelm portréja

Erstarrung (Német)

Ich such' im Schnee vergebens

Nach ihrer Tritte Spur,

Hier, wo wir oft gewandelt

Selbander durch die Flur.

 

Ich will den Boden küssen,

Durchdringen Eis und Schnee

Mit meinen heißen Tränen,

Bis ich die Erde seh'.

 

Wo find' ich eine Blüte,

Wo sind' ich grünes Gras?

Die Blumen sind erstorben,

Der Rasen sieht so blass.

 

Soll denn kein Angedenken

Ich nehmen mit von hier?

Wenn meine Schmerzen schweigen,

Wer sagt mir dann von ihr?

 

Mein Herz ist wie erfroren,

Kalt starrt ihr Bild darin:

Schmilzt je das Herz mir wieder,

Fließt auch das Bild dahin.



FeltöltőSzalki Bernáth Attila
Az idézet forrásahttp://www.gedichte-lyrik-poesie.de/Mueller_Erstarrung/index.html

Megdermedés (Magyar)

Keresnem kár a hóban

Lépésednek nyomát,

Hol jártunk mi gyakorta

A réten át, meg át.

 

Megcsókolnám a földet,

Olvasztva fel jegét,

Forrósítnám könnyemmel

Lássam lábad helyét.

 

Virágot  hol találok,

A fű hol zöldell még?

Elnyíltak a virágok,

S a gyep sápadt lett rég.

 

Mert ha emlék sem marad

Mit viszek innen én?

Ha fájdalmam is hallgat,

Terólad ki mesél?

 

A szívem fagytól zúzva,

Képed dér lepi már:

Ha olvasztja szív újra,

Képed is él tovább.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaSzalki Bernáth Attila

minimap