Meyer, Conrad Ferdinand: Most te beszélj (Jetzt rede du! Magyar nyelven)

Du warest mir ein täglich Wanderziel,

Viellieber Wald, in dumpfen Jugendtagen,

Ich hatte dir geträumten Glücks so viel

Anzuvertraun, so wahren Schmerz zu klagen.

Und wieder such ich dich, du dunkler Hort,

Und deines Wipfelmeers gewaltig Rauschen -

Jetzt rede du! Ich lasse dir das Wort!

Verstummt ist Klag und Jubel. Ich will lauschen.

Napról napra meglátogattalak,

drága erdő, fülledt ifjúkoromban.

Rád bíztam képzelt boldogságomat,

s való fájdalmam neked panaszoltam.

Sötét mentsváram, újra itt vagyok

s hallom zúgását a lombrengetegnek.

Most te beszélj. Én átadom a szót.

Kin s kedv elnémult. Én már csak figyellek.