Morgenstern, Christian: [Átjárt a világ lármája …] ([Ich stand vom Lärm der Welt umgellt…] Magyar nyelven)

Ich stand vom Lärm der Welt umgellt,

verstrickt ins große Vielgeschick, -

da kam beschwingt ein Augenblick

und trug mich fort in meine Welt.

In mein und deine Welt, die still,

verklärt, abseits vom Wege liegt,

drin unser Glück die Zeit besiegt

und Schönheit nur und Güte will.

Átjárt a világ lármája,

sorsom bonyolult lehetett, -

de jött a pillanat szárnya,

s saját világomba vetett.

Enyémbe és tiédbe mely,

dicső - bejárt úttól távol,

időt csakis hozzánk láncol,

s szépnek s jónak akad csak hely.