Der Werwolf (Német)
Ein Werwolf eines Nachts entwich von Weib und Kind und sich begab an eines Dorfschullehrers Grab und bat ihn: Bitte, beuge mich!
Der Dorfschulmeister stieg hinauf auf seines Blechschilds Messingknauf und sprach zum Wolf, der seine Pfoten geduldig kreuzte vor dem Toten:
"Der Werwolf" - sprach der gute Mann, "des Weswolfs, Genitiv sodann, dem Wemwolf, Dativ, wie man's nennt, den Wenwolf, - damit hat's ein End."
Dem Werwolf schmeichelten die Fälle, er rollte seine Augenbälle. Indessen, bat er, füge doch zur Einzahl auch die Mehrzahl noch!
Der Dorfschulmeister aber musste gestehn, dass er von ihr nichts wusste, Zwar Wölfe gäb's in grosser Schar, doch "Wer" gäb's nur im Sigular.
Der Wolf erhob sich tränenblind - er hatte ja doch Weib und Kind!! Doch da er kein Gelehrter eben, so schied er dankend und ergeben. Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | http://gedichte.vu/?der_werwolf.html |
|
A vérfarkas (Magyar)
Vérfarkas agya éjjel motoszkált, hálószobájából eliszkolt lopva, tanára sírjánál magát ledobva könyörgött: Mester, helyrefokoznál?!
A holt iskolamester aszott teste felegyenesedett, tábláját kereste. Majd mentorként így szólt a farkashoz, megoldást, látszott, hogy magvast hoz:
"Vérfarkas" – tegyük csak vérmesebbé: "véresebb farkas” – képző plusz két bé, „legvéresebb”- a felsőfok erős, „legeslegvéresebb”, - túlzó fok, s velős.
Ámult a farkas a fokozatokon, Tágult a szeme, s kigúvadt, nagyon. Nagyszerű, utólag tényleg csak egy kell: Legyen az utótag épp ilyen hetyke!
A mester homloka helyét vakarta, összetett főnévvel ezt nem akarta. Kínosan ügyelt a nyelvhelyességre, Farkast fokozni nem volt ínyére.
Látta a farkas: ez nem lesz kerek - s várta már otthon asszony és gyerek!! De, mivel nem volt kiművelt fő, csak köszönt, és elment, ahogyan kő.
|