Morgenstern, Christian: Skolasztikus Probléma (Scholastikerproblem Magyar nyelven)

I

Wieviel Engel sitzen können

auf der Spitze einer Nadel -

wolle dem dein Denken gönnen,

Leser sonder Furcht und Tadel!

"Alle!" wird's dein Hirn durchblitzen.

"Denn die Engel sind doch Geister!

Und ein ob auch noch so feister

Geist bedarf schier nichts zum Sitzen.

Ich hingegen stell den Satz auf:

Keiner! - Denn die nie Erspähten

können einzig nehmen Platz auf

geistlichen Lokalitäten

II

Kann ein Engel Berge steigen?

Nein. Er ist zu leicht dazu.

Menschenfuß und Menschenschuh

bleibt allein dies Können eigen.

Lockt ihn dennoch dieser Sport,

muss er wieder sich ver-erden

und ein Menschenfräulein werden

etwa namens Zuckertort.

Allerdings bemerkt man immer,

was darin steckt und von wo -

denn ein solches Frauenzimmer

schreitet anders als nur so.

I

Hány angyal képes leülni

egyetlen tű hegyére? – Nos,

félelem és gáncs nélküli

olvasó, ebben légy okos!

Tüstént rájössz: „Valamennyi!

Hisz az angyal puszta lélek!

S ülni jó a legkövérebb

szellemeknek is a semmi."

Én érveddel így vitázom:

Egy se! – Mert az ily dicső lény

nem is képes ülni máson,

csupán szellemi ülőkén.

II

Mászhat-e hegyet az angyal?

Nem. Mert szellem, semmi más.

Egybeforrt ez a tudás

az emberlábbal s bakanccsal.

Ha e sport kedves neki,

hasonlítson földi nőre,

s legyen kisasszony belőle,

holmi Zuckertort Pepi.

Persze mi – csinálja bárhogy –

tudjuk, honnan fúj a szél,

mert az ilyen nőszemély

máshogy lépked, s nem akárhogy.