Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Morgenstern, Christian: Felhőjátékok IV. (Wolkenspiele IV. Magyar nyelven)

Morgenstern, Christian portréja
Israel Efraim portréja

Vissza a fordító lapjára

Wolkenspiele IV. (Német)

Wie sie Ballet tanzen,
die losen Panstöchter!
Sie machen Phoebus
den Abschied schwer,
daß er den Trab seiner Hengste
zum Schritt verzögert.
Schmiegsam, wiegsam
werfen und wiegen
die rosigen Schleier sie
zierlich sich zu,
schürzen sie hoch empor,
neigen sie tief hinab,
drehn sich die wehende
Seide ums Haupt.
Und Phoebus Apollo!
Bezaubert vergißt er
des heiligen Amts,
springt vom Gefährt
und treibt das Gespann,
den Rest der Reise
allein zu vollenden.
Er selber,
gehüllt in den grauen Mantel
der Dämmrung,
eilt voll Sehnsucht
zurück zu den
lieblichen, lockenden
Tänzerinnen.

Zügellos rasen
die Rosse von dannen.
Der Gott erschrickt:
Dort entschwindet
sein Wagen,
und hier –
haben die schelmischen
Töchter des Pan
sich in waschende Mägde
verwandelt.
Durch riesige Tröge
ziehen sie weiße,
dampfende Linnen
und hängen sie rings
auf Felsen und Bäumen
zum Trockenen auf
und legen sie weit
gleich einem Schutzwall
auf Wiesen und Felder.

Ratlos steht
der gefoppte Gott.
Und leise kichern
die Blätter im Winde.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásainternet

Felhőjátékok IV. (Magyar)

Hogy’ ropják a táncot
Pán lenge lányai!
Miattuk Phoebus
maradna még,
galoppozó paripáját
lépésre fogná.
Lengőn, lágyan
lengenek ott fent
hajnalszinü fátylaik
szép kecsesen
láncbabogozva fönt,
mélyre lehajlanak,
rácsavarodnak a
selymek a Fejre.
Hát Phoebus Apollo!
Bűvölve felejti
szent hivatalát,
száll le a bakról,
hajt fogatot,
az utazását
egyedül lezárni.
Őt éppen
az este komor palástja
takarja be,
ám vágy hajtja
visszafelé
csábos, igérkedő
Táncosnőkhöz.

Tombolva futnak
el, el paripái.
Isten riad;
Lám, elillan
fogatja,
míg itt —
Pánnak a csintalan
lányai már
mosónők sora lettek
varázzsal.
Órjás tekenőkben
sulykolva hószín
gőzteli vásznat
aggatnak oda,
sziklákra s a fákra
kiszáritani
de körkörösen
mint védőgátat
rétekre, mezőkre.

Tétován
áll a felsült Isten ott.
És kuncogók most
a lombok a szélben.
   
   
   
Phoibos, latinosan Phoebus Apollo: a görög napisten; naponta végigvonul fogatán az égbolton. A zenének, táncnak is istene.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap