Wolkenspiele V. (Német)
Düstere Wolke, die du, ein Riesenfalter, um der abendrotglühenden Berge starrende Tannen wie um die Staubfäden blutiger Lilien schwebst: Dein Dunkel redet vom Leid der Welt. Welchen Tales Tränen hast du gesogen? Wie viel angstvoller Seufzer heißen Hauch trankst du in dich? Düstere Wolke, wohin schüttest die Zähren du wieder aus? Schütte sie doch hinaus in die Ewigkeit! Denn wenn sie wieder zur Erde fallen, zeugen sie neue aus ihrem Samen. Nie dann bleiben der Sterblichen Augen trocken.
Ach! da wirfst du sie schon in den Abgrund . . . Arme Erde, immer wieder aufs Neue getauft in den eigenen Tränen! |
Felhőjátékok V. (Magyar)
Fekete felleg, te óriási lepke, ki az alkonyban izzó hegyeknek nyurga fenyői mint véres liliom porzója fölött lebegsz. Kiáltja színed Világ Baját. Mely völgy könnye nedvét szívtad magadba? Mennyi aggódó sóhajt lihegést szívtál te föl? Fekete felleg, hová hullajtasz könnyet te vissza, le? Hullajtsad azt az Öröklétbe, oda! Mert hogyha újra a Földre esnek magjukból újabb mag születik sok. És úgy sose lesz halandó szeme száraz.
Ah! már hullatod is mélybe, mélybe... Szegény Földünk, mindig újra keresztel téged önnön könnyeid árja! A vers nem tetszik, csak azért fordítottam ide, hogy a „Felhőjátékok” című ciklus mind a hat darabja itt legyen, bár őszintén szólva nem is tudom, miért fontos az. A költők összes verseit ki szokták adni, pedig mindig van köztük sok röstellnivalóan rossz is. A fenti vers kiagyalt, izzadságszagú, az eső mint az ég könnyei lapos metafora. Igaz ugyan, hogy itt nem az ég sír. hanem a föld könnyeit szítta magába a felhő és azokat hullatja vissza, de ez nem sokat javít rajta. Ha már megtudtuk, hogy a felhő sötét volta az EGÉSZ VILÁG fájdalmáról szónokol, akkor nincs értelme azt kérdezni, hogy melyik völgy könnyeit szívta magába. Talán az egész „siralomvölgyét”? Brrr... Hogy az újrakeresztelés tragikus dolog, az meglepő kijelentés egy keresztény költő részéről (még „újrakeresztelő” vallás is van). Ha Morgenstern nem szereti a hivatalos vallást és kifogása van a keresztelés ellen (vagy hozzájuk fűződő viszonya nem egyértelmű), akkor ennek a témának egész vers vagy tanulmány dukál, mégpedig jó és megalapozott vers vagy tanulmány, nem pedig egy hanyagul odavetett, poénkodó metafora. Remélem, hogy a ciklus hatodik, utolsó verse jobb lesz; az első négy jó volt, bár egy kissé ugyancsak mesterkélt, de azért eredeti, furcsa sőt groteszk, és banális „mondani"valótól is mentesek.
|