Nöstlinger, Christine: A jók és a többiek (De Guadn und de aundan Magyar nyelven)

Es is ima des söbe.

De an haum de guadn Notn

und de aundan san bled.

Waun i mi in da Schui beim Redn ia

und sog:

die was,

daun lochn di Guadn

und da Lera vadrad di Augn.

Mei Papa kennt si ned aus midn

dritn und viatn Foi,

und mei Mama hod no nia

mitn Ansavuateu muidibliziad.

Aufn Aufsoz iban Broda

hob i an Fünfa griagt.

Weu i gschrim hob,

wiad Gabi gschbim hod,

und da Papa auf amoi

vaschwundn gwesn is.

Des is nigs zum Schreim,

hod da Lera gsogt.

I hedad soin schreim,

wia si de Pfeataln dran

und wia de Zukawata schmeckt.

Owa wos ma do schreibt,

des wisn oiweu nua de Guadn.

I was a olahaund:

Wia ma de Mülefrau auschaun muas,

damits weida aufschreibt.

Wie ma fian Bruada a Griaskoch kocht

und Hosntraga söba aunad

und a Sicharung flickt

undn Gaung aufwoscht,

waund Mama graung is.

Oba in da Schui,

do wiad des ned gfrogt.

Fia soichane Sochn

hod da Hea Lera

kan Ansa.

Mer mindig ugyanaz van.

Jó jegyük van egyeseknek,

a többi meg hülye.

Ha hiba csúszik beszédembe

mondván:

köllök,

röhög a jó kölök

tanár szeme jojóz, pörög.

Kijelentésbe kever apám

felszólító módot,

anyukám se gyakorlott,

már rég nem szorzott, főleg nem osztott.

Testvérről írt irományom

egyes lett kapásból.

Mert leírtam,

hogy a Gabi hányt,

az Apu meg hirtelen

szedte sátorfáját.

Ne ilyent írjál,

mondta a tanár.

Jobb téma lett vón’

lovacskák pörgése,

cukorvatta méz-illata.

De hogy miről írjunk,

azt mindig csak a jók tudhatják.

Én is sokat tudok:

Bazsalyogni tejesasszonyra,

hogy adjon hitelbe.

Öcsémnek tejbepapit főzni,

nadrágtartót csak úgy fölvarrni,

kábelt megpatkolni

gangot felmosni,

ha Mama beteg.

De iskolában

ezt nem kérdezik.

És ilyen dolgokra

a tanár úr nem

ad ötöst.