Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Rühmkorf, Peter: Az eget-nyelő dal (Das Himmelschluck-Lied Magyar nyelven)

Rühmkorf, Peter portréja

Das Himmelschluck-Lied (Német)

Mein Herz beschert mir groben Spaß,
die Lunge kommt mir auch zupaß,
ich preise mein Gewicht.
Zeigt ernst die Nas nach Norden hin,
daß ich aus Lust geworden bin,
vergeß, vergeß ich nicht.

Die Bäume stehen sich durchs Jahr,
das Herz ist wunder- und wandelbar,
ich setz auf Wasnichtbleibt;
so Blüten, Laub und Schöpferklein
und leg dir Feuer ans Gebein,
bis daß es Funken treibt.

Schau, die katangaschwarze Nacht
hat die Machete mitgebracht
und säbelt in den Wind.
Da sind die Sterne aufgereiht,
Schnittmuster für die Ewigkeit,
der wir verloren sind.

Oh schönes Sein, oh großes Nuscht,
zwei Wolken, in die Luft getuscht,
die ich wohl fangen möcht.
Es fällt die Nacht, es steigt die Früh,
im Spiegel bleckt mein Kontervieh
sein heimliches Geschlecht.

Doch Ketzers Kopf voll Fröhlichkeit,
die Liebe bringt ihn um die Zeit,
und ist für gut verjuxt.
Dann aber kommt der Tag des Herrn
mit Donnerschlag und Mandelkern,
wo du den Himmel schluckst.



FeltöltőTauber Ferenc
Kiadóhttps://www.lyrikline.org/de/gedichte/das-himmelschluck-lied-140
Az idézet forrásahttps://www.lyrikline.org/de/gedichte/das-himmelschluck-lied-140

Az eget-nyelő dal (Magyar)

Durva élvezet a szívem,
jól jön tüdőm is idebenn,
nincs súlyfeleslegem.
Északi bár, s zord az orrom,
hogy élvezetből származom,
nem, nem feledhetem.

Kitart a fa, s ez egész éves,
A szív csoda- és váltóképes,
tűnékeny kell nekem;
virág, lomb, apró teremtmény,
csontjaidhoz tüzet rakok én,
és majd szikra terem.

Nézd, koromsetét éjszaka,
fekete machetéje van,
kardot ránt a szélre.
A csillagok sorra fűzve,
örök snittre vannak tűzve,
hol mindünknek vége.

Ó, élet, hatalmas Semmi,
felhőt tussal feltenni,
így tán el is érem.
Bukik az éj, startolj élet,
tükörből szól állat-énem,
titkolt nemiségem.

Mégis vidám az eretnek,
idő akad, szerelemnek,
mulathat eleget.
Ám aztán az Úr napja jön
mennydörgés és irgum-börgöm,
és nyeled az eget.



FeltöltőTauber Ferenc
Az idézet forrásasaját

minimap