Rühmkorf, Peter: Dal a kés alatt (Lied, unter dem Messer zu singen Magyar nyelven)

Blast die goldenen Hörner leer,
Wind- und Grillen-Schwäger!
Ach, die Erde hängt sich schwer
an die Hosenträger.

Hinter Wolken teilt der Herr
Lose, halb und halbe:
Meine Feinde füttert er,
züchtigt meine Schwalbe.

Schenkt mir einen schwarzen Brei –
Schlucken oder Scheiden!
Liegt die Katz dem Ketzer bei,
heckt die Not in beiden.

Winter rückt schon hügelan,
Henker schleift die Beile ...
Nur dies Herz aus Pemmikan
hält noch kleine Weile.

Schöner-schöner Sommer du,
leer- und lahmgemolken;
und mich hebt kein Flügelschuh
an die Wechselwolken.

Süßer Zorn – saurer Scherz,
tanz ich oder siege?
oder folge winterwärts
meiner Totemfliege?

Fújd az arany trombitát,
szél- és tücsöksógor!
Nézd, hogy lóg a vén világ
a nadrágtartóról.

Felhők mögül oszt az Úr
felemás szerencsét:
ellenségem mind vidul,
sírnak fenn a fecskék.

Sötét kását vet s kínál:
Edd meg, vagy gebedj meg -
kotlik közös gondban, lám:
macska s eretnek.

Tél hátrál és a dombra tart,
hóhér feni bárdját...
Csak e szívóssá aszalt
szív állja az álmát.

Drága-drága nyáridő,
holt-meddőre fejt, te!
Nem repít varázscipő
változó egekbe.

Édes harag - fanyar élc,
járom, győzök végre?
vagy totemem: őszi légy,
követlek a télbe?