Rilke, Rainer Maria: Érosz (III) (Eros (III) Magyar nyelven)
Eros (III) (Német)Là, sous la treille, parmi le feuillage La grappe devant lui devient pesante Et son sourire cru, comme il l'infuse
(A vers nem németül íródott, amint azt a rendszer zárójelben állítja; francia versként ugyanis nem lehet feltölteni német költő nem-németül írt versét, nem jelenik meg.)
|
Érosz (III) (Magyar)A lugas mélye és dús lomb-bokra Őelőtte lesz a fürtnek súlya, Fanyar mosolyát beissza héja A francia verseket hagyományosan jambikusan vagy trochaikusan fordítják: páros szótagszámú sorokból álló verset jambikusan, páratlan szótagszámút trochaikusan. (Jambus: egy rövid, egy hosszú szótag, a jele u —; trocheus: egy hosszú, egy rövid, — u.) Itt ez csak úgy volna lehetséges, ha jambikus és trochaikus sorok váltakoznának; ez nem megvalósíthatatlan, de nem túl jó. Azon kívül a francia hímrímnek és nőrímnek magyar hím- ill. nőrímet feleltetnek meg, pedig a nevükön kívül semmi közük egymáshoz. Itt a 2. és a 4. sor hímrímet és nőrímet rímeltet össze; a klasszikus francia versben ez tilos volt, modern francia versekben elő-előfordul; a magyar hím- és nőrím összerímeltetése lehetetlen, illetve a dilettantizmus és a botfülűség legbiztosabb jele. — A fenti fordítás nem jambikus és nem trochaikus és így rímei sem hímrímek vagy nőrímek, de ennek érzetét itt nem küszöböltem ki következetesen, ahogyan azt más francia versek fordításában szoktam tenni. (L. a Sully Prudhomme „A naplemente” c. verséhez írott jegyzetet.) A magyaros verselés sem kerüli el mindig az időmérték és hímrímek/nőrímek érzetét: Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga olvasható úgy is, mintha trochaikus sorok volnának, a rím pedig nőrím, itt pedig: Túl a tornyon, melyet porbul rakott a szél, mindkét sor tökéletesen beleillenék rímes-időmértékes versbe is, az első mint jambikus sor hímrímmel, a második mint trochaikus sor nőrímmel.
|