Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Rilke, Rainer Maria: Zene (Musik Magyar nyelven)

Rilke, Rainer Maria portréja

Musik (Német)

Die, welche schläft... Um bei dem reinen Wecken
so wach zu sein, daß wir zu Schläfern werden
von ihrem Wachsein überholt... O Schrecken!
Schlag an die Erde: sie klingt stumpf und erden,
gedämpft und eingehüllt von unsern Zwecken.
Schlag an den Stern: er wird sich dir entdecken!

Schlag an den Stern: die unsichtbaren Zahlen
erfüllen sich. Vermögen der Atome
vermehren sich im Raume. Töne strahlen.
Und was hier Ohr ist ihrem vollen Strome,
ist irgendwo auch Auge: diese Dome
wölben sich irgendwo im Idealen.

Irgendwo steht Musik, wie irgendwo
dies Licht in Ohren fällt als fernes Klingen...
Für unsre Sinne scheint das einzig so
getrennt... Und zwischen dem und jenem Schwingen
schwingt namenlos der Überfluß... Was floh
in Früchte? Giebt im Kreis des Schmeckens
uns seinen Wert? Was teilt ein Duft uns mit?
(Was wir auch tun, mit einem jeden Schritt
verwischen wir die Grenzen des Entdeckens.)

Musik: du Wasser unsres Brunnenbeckens,
Du Strahl der fällt, du Ton der spiegelt, du
selig Erwachte unterm Griff des Weckens,
du durch den Zufluß rein ergänzte Ruh,
Du mehr als wir.., von jeglichem Wozu
befreit...

 

 

 



FeltöltőKeresztes Ágnes Edit
Az idézet forrásahttps://hor.de/gedichte/

Zene (Magyar)

Alszik… Hogy tiszta öntudatra kelve
éber valója ránk álmát kivesse,
s mind aludni térjünk… Szörnyű kelepce!
Sújtván a Földet: agyaghangja gyenge,
céljaink fojtó fátyla inti csendre.
Csillagra sújts: egy világ lép szemedbe!
 
Csillagra sújts: a titkolt számjegyekre
valóság vár. Atomok sokasága
törekszik a térbe. Hang fénye rezge.
S mi fülként ér ezek áradatába,
valahol máshol szem: dómkupolája
boltozatát ideálban emelte.
 
Zene létezik valahol, miként
e fény is csengve, messze hull fülekbe…
Csupán az érzék vét, s rebbenti szét,
mi egy... S ezen hullámok közt lebegve
tolong sok fölös névtelen… Mi tér
gyümölcsbe? Megízlelve kellő
értéket ad? Egy illat mit tudat?
(Hiába, léptünk s minden mozdulat
sejtéseink határait veszejtő.)
 
Zene: te víz, kútmedrünkben szökellő,
hangként tükröző zúduló sugár,
boldog, ki kélsz ébresztő prés-kezekből,
te teljes és szelíd, ha tódul ár,
Te nálunk több, kit cél nem ejt rabul már
soha…



FeltöltőKeresztes Ágnes Edit
Az idézet forrásahttp://www.naputonline.hu/2021/04/30/rainer-maria-rilke-zene/

minimap