Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Rilke, Rainer Maria: Der Tod des Dichters

Rilke, Rainer Maria portréja

Der Tod des Dichters (Német)

Er lag. Sein aufgestelltes Antlitz war

bleich und verweigernd in den steilen Kissen,

seitdem die Welt und dieses von ihr Wissen,

von seinen Sinnen abgerissen,

zurückfiel an das teilnahmslose Jahr.

 

Die, so ihn leben sahen, wussten nicht,

wie sehr er eines war mit allem diesen,

denn dieses: diese Tiefen, diese Wiesen

und diese Wasser waren sein Gesicht.

 

O sein Gesicht war diese ganze Weite,

die jetzt noch zu ihm will und um ihn wirbt;

und seine Maske, die nun bang verstirbt,

ist zart und offen wie die Innenseite

von einer Frucht, die an der Luft verdirbt.



FeltöltőBenő Eszter
Az idézet forrásahttp://www.rilke.de

A költő halála (Magyar)

Feküdt. A sápadt arc feltornyosult

konok-némán a vánkosok fölébe,

míg a világ és annak tudatképe

már érzékeiről letépve

egy részvétlen évszámra visszahullt.

 

Kik látták élve, nem tudták, milyen

egy volt mindevvel, átkarolva őket:

e mélységet, vizet, tágas mezőket,

hisz arca voltak valamennyien.

 

Ó, arca volt a messzeség egésze,

mely lendül hozzá még, s körötte él;

s álarca, mely most holtan elalél,

lágy és nyitott: egy gyümölcs belső része,

mely megrothad, ha levegőhöz ér.



FeltöltőBenő Eszter
Az idézet forrásahttp://mek.oszk.hu

minimap