Ringelnatz, Joachim: ..mint jó napok sora (..als eine Reihe von guten Tagen Magyar nyelven)

Wir wollen uns wieder mal zanken,
Auf etwas hacken wie Raben,
Daß unsre zufriednen Gedanken
Eine Ablenkung haben.

Wir wollen irgendein harmloses Wort
Entstellen,
Dann uns verleumden und zum Tort
Etwas tun; das schlägt dann Wellen.

Wir wollen dritte aufzuhetzen
Versuchen,
Dann unsere Freundschaft verfluchen,
Einmal sogar ein Messer wetzen,
Dann aber uns – in Blickweite –
Auseinander zusammensetzen,
Um superior jedem weiteren Streite
Auszuweichen;
Mit dem Schwur beiseite:
Uns nimmermehr zu vergleichen.

Dann wollen wir, jeder mit Ungeduld,
Ein paar Nächte schlecht träumen,
Dann heimlich eine gewisse Schuld
Dem anderen einräumen,
Dann lächeln, dann seufzen, dann stöhnen,
Dann plözlich uns gründlich bezechen,
Dann von dem vergänglichen, wunderschönen
Leben sprechen.

Und dann uns wieder einmal versöhnen.

Valamin vesszünk megint össze,
Koncon varjúmód menjünk ölre,
Hogy ép eszünket tegye tönkre,
S szándékunkat elkendőzze.

Ártatlan légyen is bármily szó,
Kiforgatva
A rágalmazásra mindig jó,
Gyalázás: lesz foganatja.

Harmadik felhergelése
Bomba jó,
A barátság átkozni való,
Még jobb késed élezése.
Majd – mindenki bárkit lát –
Kívül szorultak ülése,
Általában minden egyéb vitát
Félretéve;
Esküszik mindegyik párt:
Nincs szándék kiegyezésre.

Aztán jön mindenhol a számítás,
Pár éjjelen rosszak még az álmok,
Majd titokban érő hárítás:
A másik volt csak álnok,
Majd mosoly, majd sóhaj, mélyre nyúló,
Majd hirtelen vad tivornya jöhet,
Mit a gyönyörű, múlandó létről szóló
Társalgás követ.

És a békülés már nem túlzó.