Ringelnatz, Joachim: An Land

Wir sind betrunken wie die Wellen
Im Stillen Ozean.
Das hat uns armen Gesellen
Der Whisky angetan.

Wir glotzen stur in das Leben
Wie ein gekochter Fisch.
Wenn wir uns jetzt erheben,
Liegen wir unter dem Tisch.

So bleiben wir besser noch sitzen
Und trinken immer noch mehr.
Und unsere Nasen schwitzen
Sehr.

Wir wollen alle, alle nur noch lallen
Und brüllen wie ein Rind,
Daß wir den Leuten gefallen,
Die nüchtern sind.

El vagyunk ázva mint a hullám
A csendes tengeren.
Velünk ezt műveli csúnyán
A whisky szüntelen.

Csak bámulunk a világba
Mint kocsonyában a csík.
Ha most áll valaki lábra,
Az asztal alá esik.

Maradjunk hát fenekünkön
És igyunk egyre, tovább.
Orrunkról el sose tűnjön
A borvirág.

És bőgjünk csak dalolgatni akarva
Amint a bika szok,
Hadd hallja a sok pici marha,
Kik józanok.