Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Ringelnatz, Joachim: Ebmeditáció (Meditation Magyar nyelven)

Ringelnatz, Joachim portréja
Israel Efraim portréja

Vissza a fordító lapjára

Meditation (Német)

Wolleball hiess ein kleiner Hund,
Über den ein jeder lachte,
Weil er keine Beine hatte und
So viel süsse Schweinereien machte.

Warum ist man überall geniert?
Warum darf man nicht die Wahrheit sagen?
Warum reden Menschen so geziert,
Wenn sie ein Bein übers andre schlagen?

Um dies überschätzte homo sum
Werd' ich täglich wirrer und bezechter.
Ach, die Schlechtigkeit ist gar zu dumm,
Doch die Dummheit ist noch zehnmal schlechter.

Hat der Wolleball von seinem Herrn
Nichts gewusst, nur Launen mitempfunden,
Hatte der ihn andrerseits sehr gern
Und verstand im Grunde nichts von Hunden.

Er ist tot, auf den ich solches dichte.
Mir ist Wurscht, wo sein Gebein jetzt ruht.
Aber die Pointe der Geschichte
Muss ich sagen: Er war herzensgut.

Und sein Wolleball war gut. Er grollte
Nie. Ein einzig Mal nur biss
Er nach mir, als ich verhindern wollte,
Dass er wieder in die Hausschuh schiss.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttps://www.gedichte-zitate.com/ gedichte-ringelnatz.html

Ebmeditáció (Magyar)

„Rongylabda" nevet bírt egy eb,
Mindenki csak őt nevette,
Mert nem bírt lábat, egyebet,
És a malac csínyeket szerette.

Mért zavartatja ember magát?
Igazat szólni mért ne lehetne?
Ember mért ragyogtatja agyát,
Hogyha ül, lábát keresztbe vetve?

Ama túlértékelt homo sum
Miatt vagyok bamba mint a részeg.
A gazság vészes, hülye fazon,
De a hülyeségnek vésze vészebb.

Rongylabda! mit tudsz te Gazdiról?
Csak a szeszélyeivel barátkozz!
Szívébe vagy te is zárva jól,
De nem ért ebekhez és kutyákhoz.

Halott már versem hős kiskopója.
Fütyülök rá, teste hol rohad.
De hogy mi a sztori csattanója,
Megmondom: jószívű volt a vad.

Jó rongylabda volt. Sohase morgott.
Egyszer volt, hogy lábikrámba mart:
Mert rossz néven vettem én egy dolgot,
Azt, hogy megint papucsomba szart.

   

Homo sum (latin) = ember vagyok.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap