Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Ringelnatz, Joachim: A Megváltás lakottan lakatlan szigete (Rettende Insel... Magyar nyelven)

Ringelnatz, Joachim portréja
Israel Efraim portréja

Vissza a fordító lapjára

Rettende Insel... (Német)

    
Wenn Parteien sich und Massen
Sichtbar und geräuschvoll hassen,
Klingt das mir wie Meeresrauschen.
Und dann mag ich henkelltrocken
Still auf einer Insel hocken,
Die mich zusehn läßt und lauschen.

Nicht, daß ich dann etwa schürfe
Oder was dazwischen würfe
Oder schlichten wollte, nein,
Nein, ich weiß, das muß so sein.
Und ich dehne mich und schlürfe
Eingefangnen Sonnenschein.

Wechselnd laut und wieder leise
Rauscht das Meer in weitem Kreise
Mir vertraute Melodie.
Wo blind oder falsch gestempelt
Mißklang sich an Mißklang rempelt,
Windelt neue Harmonie.

Und dann schwimmt – fast ist es schade –
Noch ein Mensch an mein Gestade,
Sucht an meiner Pulle Halt.
Aus ist die Robinsonade,
Denn nach Insulanersitte
Sag ich unwillkürlich: »Bitte!«
Und ein zweiter Pfropfen knallt.

Und wir trinken. Es gesellen
Andre sich dazu. Die Wellen
Glätten sich. Der Haß zerstiebt.
Bis zuletzt in süßer Ruhe
Niemand noch was in die Schuhe
Andrer schiebt,
Und sich alles gegenseitig
Eingehenkellt ganz unstreitig
Duldet, gern hat oder liebt.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttp://www.zeno.org/Literatur/ M/Ringelnatz,+Joachim/Gedichte/ Allerdings/Rettende+Insel

A Megváltás lakottan lakatlan szigete (Magyar)

Én ha tömeget, ha pártot
Bőgve gyűlölködni látok,
Mintha bőgne-zúgna tenger.
Száraz szigetet becsülnék,
Szárazpezsgővel csücsülnék
Kíváncsi szem- és fülemmel.

Nem mintha fejem vakarnám,
Kővel dobálni akarnám
Avagy békítgetni, nem:
Tudom, kell, hogy így legyen.
Kinyújtózkodnám a partján,
Sütkéreznék begyesen.

Hol halkabban, hol erősen
Zúg a tenger körkörössen,
Zúg jólismert dallama;
Ha harsányan, ha hamissan,
Disszonáns hang ha sok is van,
Jön majd új harmónia.

Majd jönne — jobb vón’ ha menne —
Még valaki szigetemre,
Flaskóimra sanditó.
Robinzonság sutba vetve,
Mert szigeti módra mindjárt
Kibökném: „Igyon, ha így járt!”
S pukkanna még egy dugó.

Oszt piálnánk. Jó sok ember
Odaúszna. Oszt a tenger
Kisimulna. Gyűlölet
Szertefoszlik, minden rendben,
Másra semmit senki sem ken,
Béke lett.
Tudjátok, hogy mi a titka?
Henkell pezsgővel csitítva
Lelkünk tűr, kedvel, szeret.

  

 
 
Ehhez én még hozzátenném:
 
Civakodni sohasem kell,
Mindent elsimít — a Henkell!
 


FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap