Ringelnatz, Joachim: Még szép, hogy rút (So gut wie schlecht Magyar nyelven)

Menschen kenne ich: denen es gut geht,
Die sich aber auch Mühe geben,
Anständig nach innen und außen zu leben.

Da ihnen das gut steht
Und sie repräsentable Erscheinungen
Sind, hört man ihre Meinungen
Mit Behagen. –
Bis man erstaunt entdeckt,
Daß sie keine andre Meinung vertragen. –

Hat ein Vögelchen erschreckt
Sich geduckt im Busch versteckt;
Putzte traurig, putzte stumm
Lange noch an sich herum.

Ismerek olyat, kinek áll a világ,
Mégis gyötri magát keményen,
Hogy szőröstúl-bőröstül decensen éljen.

És mert az ilyen jól érzi magát
S mind kellemes emberi lények,
Szájukból a vélemények
Üdvösek. –
Míg meglepve fel nem fedezed,
Hogy minden más véleményre dühösek. –

Egy madárka megijedt,
Oldott mindjárt kereket;
Bokorba lopakodott,
Máig tollászkodik ott.