Ringelnatz, Joachim: Stoffwechsel

»Wie glüht er im Glase! Wie flammt er so hold!
Geschliffnem Topase vergleich ich sein Gold.«
Ich aber meinte den Urin
Und dachte mich in Groß-Berlin.
Und dachte eine junge Braut,
Ganz eingehüllt in Bückingshaut.
Da brachte mir der Pikkolo
Den Grog. Ich schnupperte und floh.

„Szikrák a pohárban! Mint fürge higany!
Topáz, kicsiszolva! Folyékony arany!”
Akarom mondani vizelet.
Akarom mondani Berlin, a Kelet.
S akarom mondani: Ifjú ara,
De sósheringszagú a szara.
Most aragrogot hozott a pikoló,
Kinyaltam, s attól lettem ilyen szárnyaló.
   
   
   
(Csak nehogy Istenments első ékezete nélkül olvassa az olvasó az utolsó szót!!!)