Sachs, Nelly: Jób (Hiob Magyar nyelven)

O du Windrose der Qualen!
Von Urzeitstürmen
in immer andere Richtungen der Unwetter gerissen;
noch dein Süden heißt Einsamkeit.
Wo du stehst, ist der Nabel der Schmerzen.
 
Deine Augen sind tief in deinen Schädel gesunken
wie Höhlentauben in der Nacht
die der Jäger blind herausholt.
Deine Stimme ist stumm geworden,
denn sie hat zuviel Warum gefragt.
 
Zu den Würmern und Fischen ist deine Stimme eingegangen.
Hiob, du hast alle Nachtwachen durchweint
aber einmal wird das Sternbild deines Blutes alle aufgehenden Sonnen
erbleichen lassen.

Ó te kínok szélrózsája!
Őskori viharok
sodortak mindig más irányaiba az itéletidőnek;
még délpontod neve is magány.
Ahol állsz, az a fájdalmak köldöke.
 
Szemed mélyen ül koponyádban
Mint éjszakában barlangi galamb
melyet a vadász vakon kiemelt.
Hangod elnémult
a túl sok miért-től.
 
A férgekhez és a halakhoz sorvadt a hangod.
Jób, te végigsírtál minden éjjeli őrségváltást
de egyszer majd véred csillagképe
elsápaszt minden fölkelő napot.