Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Schlegel, Friedrich von: A költő (Der Dichter Magyar nyelven)

Schlegel, Friedrich von portréja

Der Dichter (Német)

Der schwarze Mantel will sich dichter falten,

Die freundlichen Gespräche sind verschollen;

Wo allen Wesen tief Gesang entquollen,

Da muß die stumme Einsamkeit nun walten.

 

Es darf den großen Flug das Herz entfalten,

Und Fantasie nicht mehr der Täuschung zollen;

Was farbig prangt, muß bald ins Dunkel rollen,

Nur unsichtbares Licht kann nie veralten.

 

Willkommen, heil'ge Nacht, in deinen Schauern!

Es strahlt in dir des Lichtes Licht dem Frommen,

Führt ihn ins große All aus engen Mauern;

 

Er ist ins Innre der Natur gekommen,

Und kann um ird'schen Glanz nun nicht mehr trauern,

Weil schon die Binde ihm vom Haupt genommen.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.zeno.org/Literatur/M/Schlegel

A költő (Magyar)

Sűrűbb redőket vet sötét kabátod,

elhaltak a baráti csevegések;

hol mélyről ének buzgott minden lénynek,

néma magány uralja a világot.

 

Nagy röptére szíved most kell kitárnod,

képzeleted már ki tévesztené meg;

mi tarkán díszlik, majd sötétbe mélyed,

nem hervad a fény, mit senki se látott.

 

Jöjj el, borzongások szentséges éje!

Fények fényére hívőd tőled eszmélt.

Szűk falak közül fel, a mindenségbe!

 

Ő a természet bensejébe megtért,

s nem búsítja hívságok tündöklése,

mert a kötést szeméről már levették.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://vmek.niif.hu/04300/04349/04349.htm#25

minimap