Schwab, Gustav: A vágy szava (Das Wort der Liebe Magyar nyelven)

O aller Berge Quellen,
Tönt mit berauschten Wellen
Vernehmlich durch die Luft!
O aller Thäler Bäume,
Säuselt mir leise Träume,
Und sendet süßen Duft!
 
Es sollen alle Sinne
Der Freude werden inne,
Die heut mein Herz begeht,
In allen Farben, Tönen
Lebe das Wort der Schönen,
Das mir im Geiste steht!
 
Der Liebe Wort, das zitternd
Und inniglich erschütternd
Durch meine Seele dringt,
In ew'gen Wiederhallen
Hör' ich es rings erschallen,
So daß es nie verklingt.
 
Und wenn die Quellen schweigen
Und wenn die Bäume neigen
Ihr Haupt in welker Zier;
Im Herzen ewig klingen,
Blühen und lieblich singen
Wird doch das Wort von Ihr.

Források hegyvidéken,
a csendes, tiszta légben
bódultan súgjatok!
Fák, kik völgyekben álltok,
súgjatok nekem álmot,
hintsetek illatot!
 
Érezzen minden érzék!
Az örömöt megértsék,
mely éled keblemen.
Hangokban és szinekben
a szép szava lebegjen,
szólaljon, mint nekem.
 
A vágy szava! remegve
mintha együtt születne
lelkem mélyeivel,
és visszhangzik szünetlen,
hallom egyre köröttem,
érzem, sosem hal el.
 
S ha némul is a forrás,
s a fák lombját borongás
csüggeszti sápadón,
akkor is él e szívben,
szól s virul egyre híven
az ő szava, tudom.