Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Seidel, Heinrich: A kis telhetetlen karácsonyi ajándékai (Die Weihnachtswünsche des kleinen Nimmersat Magyar nyelven)

Seidel, Heinrich portréja
Koosán Ildikó portréja

Vissza a fordító lapjára

Die Weihnachtswünsche des kleinen Nimmersat (Német)

Am meisten wünsch ich mir ein Pferd

zum Schaukeln und zum reiten

und eine Rüstung und ein Schwert

wie aus den Ritterzeiten

 

Drei Märchenbücher wünsch ich mir

und Farben auch zum malen,

und Bilderbogen und Papier

und Gold- und Silberschalen.

 

Ein Domino, ein Lottospiel,

ein Kasperletheater

auch einen neuen Peitschenstiel

vergiß nicht, lieber Vater!

 

Ein Zelt und sechs Kanonen dann

und einen neuen Wagen,

und ein Geschirr mit Schellen dran,

beim Pferdespiel zu tragen.

 

Mir fehlt - ihr wißt es sicherlich -

gar sehr ein neuer Schlitten,

und auch um Schlittschuh möchte ich

noch ganz besonders bitten.

 

Und weiße Tiere auch von Holz,

und farbige von Pappe,

und einen Helm mit Federn stolz

und eine neue Mappe.

 

Ein Perspektiv, ein Zootrop,

´ne magische Laterne,

ein Brennlas, ein Kaleidoskop -

dies alles hätt ich gerne.

 

Auch einen großen Tannenbaum,

dran hundert Lichter glänzen;

mit Marzipan und Zuckerschaum

und Schokoladenkränzen.

 

Doch dünkt dies alles euch zuviel,

und wollt ihr daraus wählen,

so könnte wohl der Peitschenstiel

und auch die Mappe fehlen"

 

Als Hänschen so gesprochen hat,

sieht man die Eltern lachen:

"was willst du kleiner Nimmersatt,

mit all den vielen Sachen?!"

 

Wer so viel wünscht -der Vater spricht´s-

bekommt auch nicht ein Achtel!

Der kriegt ein ganz kleinwenig nichts

in einer Dreierschachtel!"



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.weihnachtsstadt.de/Gedichte

A kis telhetetlen karácsonyi ajándékai (Magyar)

„Legfontosabb egy hintaló,

Hintázni, lovagolni kell,

Egy puska és kard volna jó,

Csak lovagkori érdekel.

 

Három mesekönyvet kérek,

Színes ceruzát festeni,

Képeslap, papír temérdek

Arany-ezüstszín, hajtani.

 

Dominó, s számjáték legyen,

Kis Hüvelyk Matyi pódium,

Legyen egy új ostornyelem,

Ne feledd Apa, kell nagyon!

 

Sátor, benn hat ágyú tüzel,

Kapjak egy új kisszekeret

Lószerszámmal, csengettyűvel,

Hadd hallják, ha a ló üget.

 

Hiányzik- tudjátok ti rég-

A szánkó is nagyon nekem,

S egy korcsolya is jó lenne még,

Tudom, biztosan kérhetem.

 

Állatka fából-faragott,

És persze színes karton is,

Kérek egy tollas sisakot,

Térképet, ami nem hamis.

 

Legyen távcső és mágikus

Csodalámpa, meg állatkép,

Kaleidoszkóp, s egy fókuszos-

Nagyító, amit szeretnék.

 

Aztán egy óriásfenyő,

száz fényes égő, lényeges,

marcipán, cukorból habcsók,

meg rengeteg csokiperec.

 

Ha úgy tűnik, ez sok nekem,

S ti elhagynátok valamit,

Az ostort majd nem keresem,

Tán a térkép sem boldogít.”

 

Szólt Jancsi elégedetten,

S szülőkre nézett boldogan:

Mit akarsz te kis telhetetlen

Ennyi mindennel kisfiam?!”

 

„Aki sokat kér” -szólt az apja-

„nyolcadára sem érdemes!

Egész kicsiny sem lesz csomagja,

Kinek a perselye üres!”



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaKoosán Ildikó

minimap