Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Storm, Theodor: A város (Die Stadt Magyar nyelven)

Storm, Theodor portréja

Die Stadt (Német)

Am grauen Strand, am grauen Meer
Und seitab liegt die Stadt;
Der Nebel drückt die Dächer schwer,
Und durch die Stille braust das Meer
Eintönig um die Stadt.

Es rauscht kein Wald, es schlägt im Mai
Kein Vogel ohn’ Unterlaß;
Die Wandergans mit hartem Schrei
Nur fliegt in Herbstensnacht vorbei,
Am Strande weht das Gras.

Doch hängt mein ganzes Herz an dir,
Du graue Stadt am Meer;
Der Jugend Zauber für und für
Ruht lächelnd doch auf dir, auf dir,
Du graue Stadt am Meer.



FeltöltőSzalki Bernáth Attila
KiadóSzalki Bernáth Attila magánkiadása
Az idézet forrása33 Gedichte
Könyvoldal (tól–ig)40-41
Megjelenés ideje

A város (Magyar)

A:
Szürke tenger, szürke partján
Egy város int felém,
Sűrű ködben a házak, a táj,
A csenden át zúg a tengerár,
S egyhangúan zenél.

Nem zeng erdő május haván,
Madársereg nem hegedűl,
Csak éles hangú vadlibák
Szállnak az őszi éjen át,
S a parton fázik a fű.

De szürke város bennem él,
Ködös, tengeri táj,
Ifjúkor ott volt csodaszép,
Te szürke város áldlak én,
Ködös, tengeri táj.


B:
Szürke tenger szürke partján
E város nékem int,
Nehéz köd ül tetőn, utcán,
Gyakran morajlik óceán,   
S a város szenved itt.      

Erdők májusban is némák,
Nem szól madár hegedű,
Csak éles hangú vadlibák
Szállnak, őszi éjt zavarják,
S parton fázik a fű.
 
Mégis szívembe zárlak én,
Köd ül bár, s zúg az ár
Ifjúkorom csodás ölén -
Te szürke város, s áldlak én,
Köd ül bár, s zúg az ár.



FeltöltőJakus Laura 1.
Az idézet forrásasaját mű

minimap