Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Storm, Theodor: Verloren

Storm, Theodor portréja

Verloren (Német)

Was Holdes liegt mir in dem Sinn,
Das ich vor Zeit einmal besessen;
Ich weiß nicht, wo es kommen hin,
Auch, was es war, ist mir vergessen.
Vielleicht - am fernen Waldesrand,
Wo ich am lichten Junimorgen
- Die Kinder klein und klein die Sorgen -
Mit dir gesessen Hand in Hand,
Indes vom Fels die Quelle tropfte,
Die Amsel schallend schlug im Grund,
Mein Herz in gleichen Schlägen klopfte
Und glücklich lächelnd schwieg dein Mund;
In grünen Schatten lag der Ort -
Wenn nur der weite Raum nicht trennte,
Wenn ich nur dort hinüberkönnte,
Wer weiß! - vielleicht noch fänd ich’s dort.



FeltöltőSzalki dr. Bernáth Attila
Az idézet forrásaDeutsche Gedichtbibliothek

Elveszett (Magyar)

Lelkembe öröm költözött,
Mikor egyszer rég üldögéltem;
Nem tudom honnan, odajött,
S hogy oka mi volt, elfeledtem.
Talán – a távol erdőszélen,
Hol fényes június reggelen
- A gyerekek s a gond kicsik még –
Veled ültem kéz a kézben,
Forrás buz’g messzi szikla mélyen,
Rigó párt híva csattogott,
Azonosan, mint szívverésem,
A szád mosoly’gva hallgatott;
Zöld árnyban feküdt a vidék –
Ha tér el nem választana,
S valahogy eljuthatnék oda,
Tán örömöm még meglelném.

 



FeltöltőJakus Laura 1.
Az idézet forrásasaját mű

minimap