Trakl, Georg: Am Moor

Wanderer im schwarzen Wind; leise flüstert das dürre Rohr

In der Stille des Moors. Am grauen Himmel

Ein Zug von wilden Vögeln folgt;

Quere über finsteren Wassern.

Aufruhr. In verfallener Hütte

Aufflattert mit schwarzen Flügeln die Fäulnis;

Verkrüppelte Birken seufzen im Wind.

Abend in verlassener Schenke. Den Heimweg umwittert

Die sanfte Schwermut grasender Herden,

Erscheinung der Nacht: Kröten tauchen aus silbernen Wassern.

Vándor a fekete szélben; a láp csöndjében

halkan suttog a nád. a szürke égen

Már vadmadár-raj húz tova;

sötét vizek fölött repül.

Felzendülés. Beomlott ház alól

A rothadás száll fel fekete szárnyon;

Nyomorék nyírfák sóhajtoznak a szélben.

Este elhagyott ivóban. A hazatérés útját

Legelésző nyájak enyhe bánata lengi körül,

Itt az éj: békák bukkannak ki ezüstös vizekből.