Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Trakl, Georg: Trübsinn

Trakl, Georg portréja

Trübsinn (Német)

Weltunglück geistert durch den Nachmittag.

Baraken fliehn durch Gärtchen braun und wüst.

Lichtschnuppen gaukeln um verbrannten Mist,

Zwei Schläfer schwanken heimwärts, grau und vag.

 

Auf der verdorrten Wiese läuft ein Kind

Und spielt mit seinen Augen schwarz und glatt.

Das Gold tropft von den Büschen trüb und matt.

Ein alter Mann dreht traurig sich im Wind.

 

Am Abend wieder über meinem Haupt

Saturn lenkt stumm ein elendes Geschick.

Ein Baum, ein Hund tritt hinter sich zurück

Und schwarz schwankt Gottes Himmel und entlaubt.

 

Ein Fischlein gleitet schnell hinab den Bach;

Und leise rührt des toten Freundes Hand

Und glättet liebend Stirne und Gewand.

Ein Licht ruft Schatten in den Zimmern wach.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.textlog.de/17521.html

Szomorúság (Magyar)

Világkínban vajúdó délután.

Barakk lapul a kertben, barna, vak.

Égett gazon fénycsóvák inganak,

két álmos dől haza szürkén, sután.

 

A perzselt réten futkos egy gyerek.

Fénylő, sötét szemével s játszadoz.

A lomb-arany fakultan hulladoz.

Búsan topog a szélben egy öreg.

 

Fejem fölött megint, hogy est leve,

Saturnus baljós-némán felvonul.

Egy fa, mögé kutyának árnya hull,

sötéten lóg s kihalt az Ur ege.

 

A folyón lefelé kis hal halad,

érinti halkan holt barát kezét,

majd simább homlokát s öltözetét.

Szobákban fény riaszt fel árnyakat.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

Kapcsolódó videók


minimap