Walter, Silja: Fieberlied

Rote, rote Fieberspinnen
Drehen dicke Woll’.
Drehn mich selber mit darinnen,
Und ich kann mich nicht besinnen,
Wie ich tanzen soll.

Wie man tanzt in blauen Wicken,
Wie ich selber heiß.
Rote Fieberspinnen stricken
Netze, um mich zu ersticken,
Weil ich’s nicht mehr weiß.

Rote, rote Fieberspinnen,
Jener, der mich liebt,
Bringt mir Schuh’ aus goldnem Linnen,
Und dann tanze ich darinnen,
Bis mir Gott vergibt.

Was ich tat, wird er vergeben,
Was ich tat und litt,
Weil mein liebster Schuster eben
Sie mir heimlich aus Geweben
Seines eignen Herzens schnitt.

Szőnek rőtvörös láz-pókok
sűrű kóc-csuhát.
Magam is bennük forgódom.
Mint táncoljak, nincsen módom
megfontolni már:

Kék pólyában mint táncoljak,
s nem tudom nevem.
Vörös lázpókok hálókat
szőnek: fojtani hálóznak,
mert elment eszem.

Sok vörös lázpók viháncoz.
Ki a kedvesem:
nékem arany lentopánt hoz,
majd abban járom a táncot.
Isten megbocsát nekem.

Amit tettem, kínban éltem,
megbocsáttatik,
mert az én bűvös cipészem
azt a tündér kelmét éppen
enszivéből vágta ki.