Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Weyrauch, Wolfgang: Ének, hogy meg ne haljak (Gesang um nicht zu sterben Magyar nyelven)

Weyrauch, Wolfgang portréja

Gesang um nicht zu sterben (Német)

Gesang, in Augenblicken

von keinem Laut bewegt,

wenn Schattenhäupter nicken,

von Schattenrumpf gesägt.

 

Gesang, in Sand geschrieben,

weil das Papier zerrieß -

wird auch der Sand zerstieben,

weil Tritium ihn biß?

 

Gesang, um nicht zu sterben,

Gesang, nachdem ich schlief -

selbst Staub und Tang und Scherben

sind radio-aktiv.

 

Gesang, die Frage stellend,

weshalb, seit wann und wie

ein Fisch zum Maste schnellend?

gefoltert Sätze schrie?

 

Gesang, daß Wasserzeichen

nicht schwemmen in die Stadt,

daß keine Haie laichen

diesseits von Meer und Watt,

 

Gesang, kein Grab zu graben.

wenn Angst die Schaufel lenkt,

eh Trauerfrauen haben

die Tücher aufgehängt,

 

Gesang, gesungen gegen

den Splitter in dem Flaum -

verhört in den Gehegen,

verstummen Lied und Traum,

 

Gesang, Schalmei und Flöte -

die Kinder wandern aus,

der Hauch der Morgenröte

verläßt das alte Haus.

 

Gesang, um nicht zu sterben,

Gesang, nachdem ich schlief:

es zittert das Verderben,

gefangen, schwarz und tief.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://books.google.hu/books

Ének, hogy meg ne haljak (Magyar)

Ének, mely némán zeng föl,

mikor biccentenek

a torz árnyéktörzsekről

levágott árnyfejek;

 

ének, homokba írva,

mert a papír szakad -

de szétporlad az is, ha

a tritium lecsap?

 

Ének, hogy meg ne haljak,

mikor már alszom én -

ám rádióaktívak:

a por, a rom s növény;

 

ének, mely kérdez egyre,

hogy pár szót mért, s hogyan

nyög árbócig szökellve

a hal is kínosan?

 

Ének, hogy el ne öntse

a víz a házakat,

s a cápák is, betörve,

ne utcán ívjanak;

 

ének, hogy sírt ne áss, ha

félsztől reszket kezed,

s fátylat nem ölt magára

a síró nősereg;

 

ének, hogy a pihébe

ne kerüljön szilánk, -

a dalt se értsék félre,

ha rabként zeng a szánk.

 

Ének, te síp, te zengj még -

Nincs ott hajnal, mosoly,

ahonnan a gyereknép

egyszer kivándorol.

 

Ének, hogy meg ne haljak,

ének, alvás után:

a pusztulás vacog csak,

sötéten s ostobán.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaB. A. K.

minimap