Kaváfisz, Konsztandínosz: Könyörgés (Δέησις Magyar nyelven)

H Θάλασσα στα βάθη πηρ' έναν ναύτη. -
H μάνα του, ανήξερη, πιαίνει κι ανάφτει

στην Παναγία μπροστά ένα υψηλό κερί
για να επιστρέψει γρήγορα και ναν' καλοί καιροί -

και όλο προς τον άνεμο στήνει τ' αυτί.
Aλλά ενώ προσεύχεται και δέεται αυτή,

η εικών ακούει, σοβαρή και λυπημένη,
ξεύροντας πως δεν θάλθει πια ο υιός που περιμένει.

Egy hajóst elragadtak a tenger mély hullámai. -
Gyanútlanul az anyja megy a templomba, gyújtani

egy hosszú, tarka gyertyát a Boldogságos Szűz előtt,
hogy hozza vissza gyorsan, s útjára adjon szép időt -

s mindig fülelve nézi, hogy merre jár a szél,
S míg veti a keresztet, s imádkozik, s remél,

az ikon nézi búsan és komolyan, mert tudja már,
hogy nem jön vissza többé az a fiú, akire vár.