Palamasz, Kosztisz: Száz hang 70. (Εκατό φωνές 70 Magyar nyelven)

Καθώς και τώρα, στης πανάρχαιας Κνωσός τα χώματα,
εδώ και πόσες χιλιάδες χρόνια!
Ετσι αγαπούσανε στα Μαγιάπριλα,
Γυναίκες, άντρες, ρόδα κι αηδόνια.

Καθώς και τώρα, έτσι κ' οι τέχνες κ' οι νόμοι ανθίζανε,
στο νου η σοφία, στο θρόνο ο Μίνως.
Καθώς και τώρα, τεχνίτη, κρίνο στην πέτρα σκάλισες.
Ολα περάσαν, έμεινε ο κρίνος.

Mint most is, úgy szerettek épp az ősi Knosszosz földjén
egykor, évezredekkel ezelőtt,
éppígy szerettek április és május tavaszában
férfiak, rózsák, fecskék és a nők.

Mint most is, éppen úgy virult a művészet s a törvény,
Minósz trónolt, s ragyogtak bölcs agyak;
és mint ma is, liliomot véstél, művész, a kőbe.
Minden elmúlt. Virágod megmaradt.