Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Szolomosz, Dionisziosz: Ὁ Ὕμνος εἰς τὴν Ἐλευθερίαν (λεπτομέρεια)

Szolomosz, Dionisziosz portréja

Ὁ Ὕμνος εἰς τὴν Ἐλευθερίαν (λεπτομέρεια) (Görög)

Σὲ γνωρίζω ἀπὸ τὴν κόψη
τοῦ σπαθιοῦ τὴν τρομερή,
σὲ γνωρίζω ἀπὸ τὴν ὄψη,
ποῦ μὲ βία μετράει τὴ γῆ.

Ἀπ᾿ τὰ κόκαλα βγαλμένη
τῶν Ἑλλήνων τὰ ἱερά,
καὶ σὰν πρῶτα ἀνδρειωμένη,
χαῖρε, ὢ χαῖρε, Ἐλευθεριά!

Ἐκεῖ μέσα ἐκατοικοῦσες
πικραμένη, ἐντροπαλή,
κι ἕνα στόμα ἀκαρτεροῦσες,
«ἔλα πάλι», νὰ σοῦ πῇ.

Ἄργειε νά ῾λθη ἐκείνη ἡ μέρα
κι ἦταν ὅλα σιωπηλά,
γιατὶ τά ῾σκιαζε ἡ φοβέρα
καὶ τὰ πλάκωνε ἡ σκλαβιά.

Δυστυχής! Παρηγορία
μόνη σου ἔμεινε νὰ λὲς
περασμένα μεγαλεῖα
καὶ διηγώντας τα νὰ κλαῖς.

Καὶ ἀκαρτέρει, καὶ ἀκαρτέρει
φιλελεύθερη λαλιά,
ἕνα ἐκτύπαε τ᾿ ἄλλο χέρι
ἀπὸ τὴν ἀπελπισιά,

κι ἔλεες «πότε, ἅ! πότε βγάνω
τὸ κεφάλι ἀπὸ τς ἐρμιές;»
Καὶ ἀποκρίνοντο ἀπὸ πάνω
κλάψες, ἅλυσες, φωνές.

Τότε ἐσήκωνες τὸ βλέμμα
μὲς στὰ κλάιματα θολό,
καὶ εἰς τὸ ροῦχο σου ἔσταζ᾿ αἷμα
πλῆθος αἷμα ἑλληνικό.

Μὲ τὰ ροῦχα αἱματωμένα
ξέρω ὅτι ἔβγαινες κρυφὰ
νὰ γυρεύῃς εἰς τὰ ξένα
ἄλλα χέρια δυνατά.

Μοναχὴ τὸ δρόμο ἐπῆρες,
ἐξανάλθες μοναχή,
δὲν εἶν᾿ εὔκολες οἱ θύρες,
ἐὰν ἡ χρεία τὲς κουρταλῆ.

Ἄλλος σου ἔκλαψε εἰς τὰ στήθια
ἀλλ᾿ ἀνάσασιν καμιὰ
ἄλλος σοῦ ἔταξε βοήθεια
καὶ σὲ γέλασε φρικτά.

Ἄλλοι, ὀϊμέ! στὴ συμφορά σου,
ὅπου ἐχαίροντο πολύ,
«σύρε νά ῾βρῃς τὰ παιδιά σου,
σύρε», ἐλέγαν οἱ σκληροί.

Φεύγει ὀπίσω τὸ ποδάρι
καὶ ὁλογλήγορο πατεῖ
ἢ τὴν πέτρα ἢ τὸ χορτάρι
ποὺ τὴ δόξα σου ἐνθυμεῖ.

Ταπεινότατή σου γέρνει
ἡ τρισάθλια κεφαλή,
σὰν πτωχοῦ ποὺ θυροδέρνει
κι εἶναι βάρος του ἡ ζωή.

Ναί· ἀλλὰ τώρα ἀντιπαλεύει
κάθε τέκνο σου μὲ ὁρμή,
ποὺ ἀκατάπαυστα γυρεύει
ἢ τὴ νίκη ἢ τὴ θανή!

Ἀπ᾿ τὰ κόκαλα βγαλμένη
τῶν Ἑλλήνων τὰ ἱερά,
καὶ σὰν πρῶτα ἀνδρειωμένη
χαῖρε, ὢ χαῖρε, Ἐλευθεριά!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://users.uoa.gr/~nektar

Himnusz a Szabadsághoz* (részlet) (Magyar)

Rád ismertem! Kardod éle
Büszkén jobbra-balra sújt.
Rád ismertem! Szemed fénye
Minden földet lángra gyújt!

Ős hellének szent porából
Újra fölszárnyal neved,
És mint egykor, úgy világol…
Szent Szabadság, üdv neked!

Elrejteztél szégyenedben
Annyi hosszú éven át,
S várva vártad rejtekedben
Hazád hívó szózatát.

Nap sugára merre késett?
Néma gyászban állt a föld;
Szörnyű volt a szenvedésed,
Szolgasorsod meggyötört.

Szerencsétlen! És e rabság
Vak éjében vigaszod
Egy volt csak: az ősi nagyság,
S most azt sírva siratod.

És csak várod, lesed egyre,
Megváltás hol int neked...
Ámde nem jön, s keservedbe
Te csak kezed tördeled.

Ha szólsz: „Mikor emelem hát
Fejem túl e bús ködön?"
Rémek törnek szüntelen rád:
Lánc, sikoltás, könnyözön.

Sírva bámulsz önmagadra;
Alig látsz, de érezed:
Hellén vérnek hő patakja
Rabruhádon szétpereg.

Meg sem száradt még e vér, s te
Máris futsz vad éjen át,
S lesed, távol tájra érve,
Honnan szólít hű barát.

Sorsod árva útra hajtott
S árvaságban űz haza,
Alig nyitnak néked ajtót,
Ha koldusként lépsz oda.

Ez jajongva reád omlott,
Ámde tenni mitse tett,
Az biztató szókat mondott,
De kigúnyolt, rászedett.

Van olyan is, kinek titkos
Öröm volt a nyomorod,
„Vissza, vissza, fiaidhoz!"
Mondották a gonoszok.

Szélsebesen tértél vissza,
Mintha várnál végveszélyt,
S nyomodban a fű, a szikla
Mind az ősökről regélt.

S borult fejed megalázva
Dől az ősi rögre le,
Mint azé, kit házról házra
Hajszol átkos végzete.

Ámde most új harcra gyúlva
Minden fiad készen áll,
Egy szívünknek célja újra:
Vagy diadal, vagy halál.

Ős hellének szent porából
Újra fölszárnyal neved,
És mint egykor, úgy világol…
Szent Szabadság, üdv neked!

 
*A görög nemzeti himnusz a költő, Dionisziosz Szolomosz hatalmas, 158 versszakos költeményén alapszik, melynek címe: Himnusz a Szabadsághoz. Ezt az 1821-évi, az Oszmán Birodalom elleni nemzeti felkelés ihlette és a Korfu (Κέρκυρα) szigetéről származó Nikolaosz Mandzarosz (Νικόλαος Μάντζαρος) (1795-1872) írt zenét hozzá 1828-ban. Bár a királyság idején egy a némethez hasonló királyi himnusz volt használatos, a Himnusz a Szabadsághoz már a forradalom óta népszerű volt és gyakran hangzott el hazafias ünnepségeken. Hivatalosan, 1865-től vált nemzeti himnusszá. Eleftheria – a Szabadság tulajdonképpen egy jelképes nőalak, bár nem olyan erotikus és földi mint Delacroix nőalakja, inkább egy ősi görög istennőre hasonlít. Ugyanez a dallam egyúttal a Ciprusi Köztársaság himnusza is.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaG. L.

Kapcsolódó videók


minimap