Vrettakosz, Nikiforosz: Spárta narancsfái (Τῆς Σπάρτης οἱ πορτοκαλιές Magyar nyelven)

Τῆς Σπάρτης οἱ πορτοκαλιές, χιόνι, λουλούδια τοῦ ἔρωτα,
ἄσπρισαν ἀπ᾿ τὰ λόγια σου, γείρανε τὰ κλαδιά τους
γιόμισα τὸ μικρό μου κόρφο, πῆγα καὶ στὴ μάνα μου.

Κάθονταν κάτω ἀπ᾿ τὸ φεγγάρι καὶ μὲ νοιάζονταν,
κάθονταν κάτω ἀπ᾿ τὸ φεγγάρι καὶ μὲ μάλωνε:
Χτὲς σ᾿ ἔλουσα, χτὲς σ᾿ ἄλλαξα, ποῦ γύριζες -
ποιὸς γιόμισε τὰ ροῦχα σου δάκρυα
καὶ νεραντζάνθια;

Spárta narancsfái, hó, a szerelem virágai
fehér szavakként a lehajoló ágakon,
keblembe áradtak s elvittek anyámtól.

A hold alatt ült és aggódott miattam,
a hold alatt ült és megszidott:
Tegnap kimostam, tisztát vehettél, hol jártál -
kitől teli ruhád könnyel
és keserű mint narancsvirág?