Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Čolaković, Enver oldala, Magyar életrajz

Čolaković, Enver portréja
Čolaković, Enver
(1913–1976)
 

Életrajz

Enver Čolaković és antológiája (részlet)

A zöld könyv ott van a polcon a közös tanszéki szobában. Tekintélyes, és nélkülözhetetlen. Gyakran nyúlunk érte. A magyar költészet antológiája, horvátul. Tudok belőle olvasnivalót ajánlani a hallgatóknak, nézhetem, kitől mit fordítottak horvátra. Fordítottak? Nem többes, hanem egyes számot kell mondani. Hiszen egyetlen ember óriási munkája ez a terjedelmes kötet.

Enver Čolakovićé. 187 költő összesen 530 verse 742 lapon. A Szabács viadalából vett részlettel kezdődik és az 1970-es évek fiatal költői – Petri György és Várady Szabolcs – az utolsók. 1978-ban jelent meg Zágrábban A magyar költészet aranykönyve címmel. Használom magától értetődően, és sokáig szinte észre sem veszem, kit tisztelhetek a műfordítóban. Enver, gondolom, muzulmán keresztnév (hm, itt kivételesen talán jobb előnevet mondani), vagyis valószínűleg bosnyák az illető.

Olvasom az előszóban, hogy tulajdonképpen magyar volt az anyanyelve. Édesanyjától először a mi nyelvünket tanulta, akit – a Horvát életrajzi lexikonból (3. kötet, 1993) tudhatjuk – Mednyánszky Ilonának hívtak. Abból a híres famíliából, amely többek között Lászlót, a kitűnő festőt adta a magyar kultúrának. Édes-apja pedig tehetős szarajevói vállalkozó és gyáros volt. Szülei egymás között németül beszéltek, így Enver három nyelv vonzáskörében nevelkedett. A családnak volt lakása a magyar és a bosnyák fővárosban is. Enver Čolaković Budapesten született 1913-ban, hányatott gyerekkorában Szarajevóban és Budapesten járt iskolába, később Budapesten és Belgrádban folytatott műegyetemi tanulmányokat. Kiskamasz korától írt verseket – mégpedig eleinte magyarul. Később édesanyja – aki az iszlámra áttérve a Fatime nevet vette föl – tanácsára elkezdte fordítani ezeket a verseket „apanyelvére”, ekkor született meg benne a műfordító, bár valójában kezdettől fogva költői-írói elhivatottság működött benne. Jelentős – részben kiadatlan –  irodalmi életművet hagyott maga után…

http://www.irodalmiszemle.bici.sk/lapszamok/2012/2012-szeptember/1453-kiss-gy-csaba-budapestzagrab-oda-vissza-iii-enver-olakovi-es-antologiaja-jegyzet

(Az oldal szerkesztője: P. T.)

Gyűjtemény ::
Irodalom ::
Fordítás ::

minimap