Chesterton, Gilbert Keith (1874–1936) Művek   hu en

Életrajz

(1874-1936)
10 nagy kötetet meghaladó életművét többé-kevésbé áttekintve az olvasó alig-alig tudja eldönteni, hogy humorista-e vagy inkább hitvitázó, esetleg irodalomkritikus és irodalomtörténész, netalántán a legjobb krimiszerzők egyike. Akik nem értettek vele egyet, azok is élvezettel olvasták lebilincselő írásait. A legkülönbözőbb szemléletű újságok buzgón közölték cikkeit, amelyekkel a szerkesztők sem értettek egyet. Sajátos alak, élő anekdotafigura volt az angol irodalomban a múlt század végén és a jelen század első évtizedeiben. Nagy termetű, kövér alakja egyenest kínálkozott a karikaturisták számára. Szónoki és vitázó tehetsége ugyanolyan közismert volt írók és olvasók körében, mint hatalmas étvágya. Az angol katolikusok pedig benne tudták leghatásosabb hitvédőjüket, noha csak 46 éves korában tért át hivatalosan is az angol hitfelekezetből a római katolikus vallásra. De jóval korábban barátja és harcostársa volt Hilaire Bellocnak, a francia származású angol költőnek és politikusnak, akit az angliai katolikusok legfőbb képviselőjüknek vallottak, noha harciasan hitelvekért vitázó államférfi létére népszerű gyermekversikék költője volt. Ezeket a legifjabbaknak szánt, játékos hangú költeményeket Chesterton illusztrálta, aki a középiskola után festőművésznek indult, és már ismert könyvillusztrátor volt, amikor 26 éves korában - 1900-ban - a "Vad lovag" című verseskötettel, benne hatásos költeményekkel hitet tett a középkor szépségei mellett. Ezt hamarosan követte "Eretnekek" című esszékötete, amely éles, de igen szellemes kritikával utasította el a színpadokon uralkodó ibsenizmust, G. B. Shaw-t, H. G. Wells tudományos-fantasztikus regényeit és Kiplinget, aki ünnepelte az imperializmust. Mint embertelen eszmét és gyakorlatot utasította el a kapitalizmust, a liberalizmust, a szocializmust. Már itt érezni lehetett, hogy egy magasztos valláserkölcsön alapuló társadalmi rendről ábrándozik.
Hamarosan a Dickensről szóló kitűnő könyvben - sokan ezt tartják mindmáig a legjobb Dickens-monográfiának - példaképül állítja az olvasók, illetve a világ elé a jóságnak, a méltányosságnak azt az eszményét, amelyet Dickens hibátlan szépséggel és emberábrázoló képességgel fejez ki.
Talán legjellemzőbb témaköre a bűn és az erény viszonya. Misztikum, szimbólum, erkölcsbírálat és szatíra keveredik különös módon a bűnüldözés közelében bonyolódó történeteiben. Ezek közül a legismertebbek a Páter Brown kalandjairól szóló regények. Páter Brown katolikus pap, aki meggyőződéssel vallja, hogy a rossz, a csúnya és a hazug elválaszthatatlan egymástól. Mert a jó, az erény mindig szép és igaz. Ha valahol riasztó csúnyát vesz észre, tudja, hogy valahol és valahogy bűn van jelen. Ezen az alapon nyomoz olyan leleménnyel, mint a híres detektívregény-írók híres nyomozói. Páter Brown Sherlock Holmes, Maigret felügyelő, Hercule Poirot egyenrangú társa papi reverendában és rendíthetetlen vallásos hittel. Feszültség, váratlan fordulatosság, humor vegyül ezekben a vallásos-fordulatos és mulatságos történetekben.
De a bűn misztériumának, a jóból származó rossz és a gonosz eredetű jó misztériuma alighanem leghíresebb regényében rémíti és mulattatja az olvasót: "Az ember, aki csütörtök volt".
Egy okos nyomozótisztről szól, aki felismeri, hogy egy veszedelmes anarchista közösség fenyegeti a társadalmat. Hogy leleplezze őket, beépül a bűnszövetkezetbe. Megtudja, hogy a tevékeny károkozók egységeinek vezetőjét a hét napjairól nevezték el. Olyan leleményes tanácsokat ad a bűnös szándékok végrehajtására, hogy hamarosan ő lesz az egység parancsnoka, aki a Csütörtök névre hallgat. Összeismerkedik a többi vezetővel, különösen az igen okosnak tűnő Szombattal. Nála akarja kezdeni a leleplezést. Most már rendőrökkel csap Szombatra, aki csodálkozva veszi tudomásul, hogy Csütörtök rendőr. Ugyanis Szombat is rendőr, aki ugyanúgy, leleplező szándékkal férkőzött az anarchisták közé. Most már együtt indulnak a többi vezetőt elfogni. De ahogy előre haladnak a leleplezésben, egyre nagyobb elképedéssel veszik tudomásul, hogy valamennyi főanarchista rendőr. Hosszú ideje már rendőrök készítik elő a bűncselekményeket, jól titkolva magukat, nehogy lelepleződjenek. Ezt felismerve hat a hétköznap nevű rendőr együtt csap rá a bűnözők főnökére, az anarchisták vezérére, Vasárnapra. És jön a legfőbb meglepetés: a bűnözők feje maga a rendőrfőnök, aki azért vállalta a bűnök irányítását, hogy az erény nevében leleplezze a bűnt. - Moralizáló regény? Az! Humoros regény? Az! Igazi jó krimi? Az! Lényegében azonban a bűn és az erény szimbolista, misztikus látomása. Egyedi témájával, hangvételével nem lehet kihagyni a legjobb regények listájából. Mint ahogy íróját se lehet kifelejteni a XX. század legeredetibb írói közül, aki ráadásul még költő is, illusztrátor is.
Végső műve önéletrajza. Erről úgy szoktak megemlékezni, hogy öregkori alkotás. De hát igazán sohase volt öreg. 62 éves korában halt meg. Végső vallomása saját életéről hitelesen bizonyítja, hogy soha nem vesztette el hitét, nem vesztette el kritikai szellemét és nem vesztette el humorát.
Művei nem avulnak, mindig szórakoztatnak, tanítanak és elgondolkoztatnak.


forrás: Hegedüs Géza: Világirodalmi arcképcsarnok