Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Holub, Miroslav oldala, Magyar életrajz

Holub, Miroslav portréja
Holub, Miroslav
(1923–1998)
 

Életrajz


(1923 – 1998)

Orvosi egyetemet végzett, majd kutatóorvosként, immunológusként dolgozott, munkáját külföldön is elismerték. 1947-től közölte írásait folyóiratokban és antológiákban, de a kommunisták hatalomra kerülése után egy ideig csak a tudományos munkának szentelte magát. Az 50-es évek második felében kezdett újra publikálni, első kötete 1958-ban jelent meg „Napi szolgálat” (Denní služba) címen.
A Kvĕten c. folyóirat köré csoportosuló írók, költők egyike volt, akik a „hétköznapok költészetét” választották programjuknak. A mindennapi életben keresték témájukat, a kis dolgokban rejlő nagyságot, a hétköznapi tettekben megnyilvánuló erkölcsi helytállást és heroizmust próbálták megragadni.
Holub nemcsak témáját kereste a hétköznapokban, műveit egyenesen a mindennapok emberének szánta. Verseit a világos, közvetlen kifejezésmód jellemzi, a pontos, egyszerű megnevezésre törekszik. Költészete ugyanakkor intellektuális, tele bölcsességgel, szellemességgel, gyakori hatáselemei a paradoxon és a csattanó. Első alkotói korszakának főbb kötetei még az „Akhilleusz és a teknőc” (Achilles a želva, 1960), az „Ábécéskönyv” (Slabikár, 1961), és a „Menj, és nyiss ajtót” (Jdi a otevři dveře, 1962).
Holub új témát is hozott a cseh költészetbe a biológia és a tudományos kutatás színtereinek megjelenítésével („Hová folyik a vér” – Kam teče krev, 1963, „Úgynevezett szív” – Tak zvané srdce, 1963).
A 60-as években többször vett részt külföldi konferenciákon és kutatóutakon, az Egyesült Államokban szerzett élményei ihlették több művét is („Golyóscsapágyas angyalok” - Andĕl na kolečkách, 1963, „New Yorkban élni” – Žít v New Yorku, 1969, „Beton”, 1970).
„Ámbár” (Ačkoli, 1969) című verseskötete az 1968-as események utáni szkepticizmus jegyében fogant. A liberalizációs törekvésekben való aktív részvétele miatt a 70-es években tiltott szerző lett, s csak a 80-as években publikálhatta újabb köteteit (”Ellenben” – Naopak, 1982, „Interferon, avagy A színházról” – Interferon, čili O divadle, 1986, „A tűnő tüdő szindrómája” – Syndrom mizející plíce, 1990).
Verseit több mint 40 nyelvre lefordították.
Gyűjtemény ::
Irodalom ::
Fordítás ::

minimap