Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Jékely Zoltán oldala, Magyar életrajz

Jékely Zoltán portréja
Jékely Zoltán
(1913–1982)

Életrajz

Költő, író, műfordító.
(Nagyenyed, 1913. ápr. 24. - Bp., 1982. márc. 19.):,
Áprily Lajos fiaként született Nagyenyeden. Általános iskolai tanulmányait Kolozsvárott kezdte, de szüleivel 1929-ben Budapestre költöztek. Az Eötvös Kollégium ösztöndíjasaként magyar irodalommal és francia irodalommal, valamint művészettörténettel kezdett foglalkozni, 1935-ben bölcsészdoktorrá avatták.
Az OSZK-nál helyezkedett el, versei pedig a Nyugatban, a Válaszban és az Erdélyi Helikonban jelentek meg rendszeresen. 1936-ban adta közre Éjszakák c. verseskötetét, majd ezt követte két további kötet az Új évezred felé 1939-ben és a Mérföldek, esztendők négy évvel később.
Verseiben a "nyugatos" valamint az erdélyi magyar költészet hagyományait elventett fel, költői nyelvében jelentős szerepet szentel a zenei hatásoknak. Első regényeiben nosztalgikus személyességgel idézte meg ifjúkorának erdélyi, illetve budai emlékeit. 1941-ben Erdély egy részének bekebelezése után Kolozsvárra költözött, ahol az Egyetemi Könyvtárban vállalt munkát és a Termés című negyedéves folyóirat szerkesztésében is részt vett.
A háború után, 1946-ban tért vissza Budapestre ahol újból az OSZK munkatársaként helyezkedett el. 1948-ban betiltották és bezúzták Álom című verses kötetét és kizárták az Írószövetségből is. Többéves hallgatásra kényszerült és csak 1956-ban térhetett vissza az irodalmi életbe A csodálatos utazás című mesefeldolgozással.
A hatvanas években aztán egymást követték verseskönyvei. Nosztalgikus hangon idézte fel a múltat, irodalmi munkásságában elsősorban Erdélyért érzett szomorúsága jelenik meg, szülőföldjének tragikus sorsa mindinkább megrendítette.
Prózai írásait, tanulmányait, esszéit, megemlékezéseit, kritikáit A Bárány vére (1981) címmel rendezte sajtó alá. A kötetben jelent meg Széchenyi Istvánról rajzolt több arcképe, ezek Széchenyi Naplójának fordítása közben születtek. Kiváló műfordító is volt, számos olasz, német, francia, angol, román írók művét fordította magyarra. Az ő nevéhez fűződik többek között Dante Vita nuova című művének fordítása is. 1970-ben és három évvel 1982-es halála előtt, 1979-ben irodalmi munkásságát József Attila díjjal jutalmazták.
Gyűjtemény ::
Irodalom ::
Fordítás ::

minimap