Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Karlfeldt, Erik Axel oldala, Magyar életrajz

Karlfeldt, Erik Axel portréja
Karlfeldt, Erik Axel
(Erik Axel Eriksson)
(1864–1931)
1931
 

Életrajz

Erik Axel Karlfeldt (született: Erik Axel Eriksson, Karlbo, Dalarna, Svédország, 1864. július 20. – 1931. április 8. Stockholm, Svédország) Nobel-díjas svéd író, költő. A Nobel-díj Bizottság tagjaként 1918-ban visszautasította a Nobel-díjat, amellyel ezért poszthumusz, 1931-ben tüntették ki. A svéd újromantika egyik legismertebb képviselőjét Svédország Petőfijének is nevezhetjük. A svédek nagy nemzeti lírikusa, a dalarnai sötét fenyvesek vidékét, termékeny völgyeit, tiszta vizű, gyors folyású patakjait énekelte meg. Lírájában a civilizációtól érintetlen paraszti életet eszményítette. 1904 óta a svéd tudományos akadémia tagja. Híresek Dalok a vadonból és a szerelemről, 1895; Fridolin dalai, 1898 és Fridolin parkja és tájképei, 1901 c. költemény gyűjteményei, melyek úgy tősgyökeres nyelvükkel, mint eredeti és egyéni felfogásukkal nagy feltűnést keltettek. Ó, Pungmakarno, szerelmes bölcsőm - írta egyik versében. Egészségesen üde hangja, verseinek nagy része magával ragadta a svédeket, költeményei népdalként terjedtek. Kedves költője volt Petőfi, már diákkorában cikket írt róla. Amikor megjelent utolsó verseskötete Hösthorn (Őszi kürt) címmel, másnap az ötezer példányban megjelent kötet már nem volt kapható. A könyvkereskedők új kiadást követeltek. 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Matteo55/Erik_Axel_Karlfeldt

(Az oldal szerkesztője: P. T.)

Gyűjtemény ::
Irodalom ::
Fordítás ::

minimap