Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Uhland, Ludwig oldala, Magyar életrajz

Uhland, Ludwig portréja
Uhland, Ludwig
(1787–1862)
 

Életrajz

Johann Ludwig Uhland (Tübingen, 1787. április 26. – Tübingen, 1862. november 13.) német költő, irodalmár, jogász és politikus volt.

Uhland neves jogász családból származott. Tübingenben járt egyetemre 1801-től 1808-ig, majd tanulmányai befejezte után ott lett ügyvéd. Mindeközben szenvedélyesen verselt és mélyrehatóan foglalkozott a középkori német irodalommal illetve népköltészettel. Varnhagen von Ense és Justinus Kerner barátaival kézzel írott újságot terjesztenek "Sonntagsblatt für ungebildete Stände" (Vasárnapi lap műveletlen rétegeknek) címen, ez ironikus tiltakozás a "Morgenblatt für gebildete Stände" (Reggeli lap művelt rétegeknek) ellenében. 1810-ben Prágába és Párizsba látogat, hogy középkori német és francia kéziratokat tanulmányozzon. Első verseskötete Vaterländische Gesänge (Dalok hazámnak) hatalmas siker lett, több mint negyven kiadást élt meg és Heinrich Heine Buch der Lider (Dalok könyve) mellett a 19. század legolvasottabb, legkeresettebb költőjévé tette. Uhland a stuttgarti székehelyű baden-würtenbergi igazságügyi minisztérium államtitkára lett, de megbotránkozott az ott tapasztalt visszásságokon, az államhatalom önkényes jogértelmezésén és nem tette le a hűségesküt, mert a würtembergi király hatályon kívül helyezte az alkotmányt. 1819-ben beválasztották a würtenbergi parlamentbe és ezt követően hét évig volt képviselő. De újra csalódnia kellett, mert a képviselőház gyakorlatilag semmilyen hatalommal nem rendelkezett. 1822-ben jelent meg könyve Walter von der Vogelweide költészetéről (ez volt az első könyv a középkori költőről), később antológiát jelentetett meg Alte hoch - und niederdeutsche Volkslieder (Régi fel - és alnémet népdalok) címmel. 1829-ben a würtembergi egyetem irodalom professzora lett, de 1833-ban távoznia kellett, mert az ellenzéket képviselő professzoroknak megtiltották az egyidejű tanítást és politizálást. Az 1848-as forradalom után újra visszatért a politikai életbe, a frankfurti nemzetgyűlésben újra képviselő lett, beszédet tartott a császárság intézménye ellen, védelmébe vette a forradalmárokat, de az első német demokrácia-kísérlet újra csak csalódást jelentett számára.

Uhland élete végéig hű maradt ideáljaihoz; odaítélték neki a legmagasabb porosz állami kitüntetést, a Pour-le-mérite-díjat, amelyet a következő indoklással elutasított: "[Er möchte nicht, dass er mit seinen] literarischen und politischen Grundsätzen [...] in unlösbaren Widerspruch [gerät]." (Nem szeretne irodalmi és politikai meggyőződésével feloldhatatlan ellentmondásba kerülni.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ludwig_Uhland

(Az oldal szerkesztője: Szalki dr. Bernáth Attila)

Gyűjtemény ::
Irodalom ::
Fordítás ::

minimap