Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Ammons, A. R.: A város határai (The City Limits Magyar nyelven)

Ammons, A. R. portréja

Vissza a fordító lapjára

The City Limits (Angol)

When you consider the radiance, that it does not withhold
itself but pours its abundance without selection into every
nook and cranny not overhung or hidden; when you consider

that birds’ bones make no awful noise against the light but
lie low in the light as in a high testimony; when you consider
the radiance, that it will look into the guiltiest

swervings of the weaving heart and bear itself upon them,
not flinching into disguise or darkening; when you consider
the abundance of such resource as illuminates the glow-blue

bodies and gold-skeined wings of flies swarming the dumped
guts of a natural slaughter or the coil of shit and in no
way winces from its storms of generosity; when you consider

that air or vacuum, snow or shale, squid or wolf, rose or lichen,
each is accepted into as much light as it will take, then
the heart moves roomier, the man stands and looks about, the

leaf does not increase itself above the grass, and the dark
work of the deepest cells is of a tune with May bushes
and fear lit by the breadth of such calmly turns to praise.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.poets.org

A város határai (Magyar)

Ha megfigyeled, a sugárzás sohase tagadja meg magát
válogatás nélkül ontja bőségét minden szögletbe résbe
nem rejtőzik el nem riad vissza; ha megfigyeled

a madár csontja se szegül ellen ropogva a fénynek
belesimul mint a legteljesebb bizonyosságba; ha megfigyeled
láthatod, a sugárzás bevilágít a szív-szövétnek

bűnös rejtekébe mindent megközelít
nem hátrál álruhába sötétségbe; ha megfigyeled
láthatod, micsoda bőségből lobban az izzó-kék testek

az aranysujtásos szárnyak felé, mikor a legyek a szeméten
rajzanak dög belén ürülék halmán semmi se
kerülheti ki nagylelkű rohamát; ha megfigyeled

levegőt, űrt, palát, havat, tintahalat, farkast, rózsát és zuzmót,
mindent teljes világítás övez, s akkor kitárul
a szív, megáll, körülnéz a férfi

nem borul még levél a fűre, a sejtmélyi
titkos áram együtt rezzen a májusi bokorral
s a félelem e teljes világításban dicséretté változik.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaO. J.

minimap