Arnold, Matthew: Szonett a magyar nemzethez (Sonnet to the Hungarian Nation Magyar nyelven)

Not in sunk Spain’s prolong’d death agony;

Not in rich England, bent but to make pour

The flood of the world’s commerce on her shore;

Not in that madhouse, France, from whence the cry

Afflicts grave Heaven with its long senseless roar;

Not in American vulgarity,

Nor wordy German imbecility—

Lies any hope of heroism more.

Hungarians! Save the world! Renew the stories

Of men who against hope repell’d the chain,

And make the world’s dead spirit leap again

On land renew that Greek exploit, whose glories

Hallow the Salaminian promontories,

And the Armada flung to the fierce main.

Nem a spanyol hosszas haláltusája,

nem dús angol, ki görnyed, hogy kufár

partját öntözze minden aranyár,

nem franciák őrült hejehujája,

a magas eget hasigassa bár,

nem is a jenki mohó durvasága,

s nem a német szószátyár butasága

a hősi szép élet reménye már.

Magyar! Te váltsd meg az emberiséget!

Idézd föl lánctörő hősök korát,

szülessen újjá ez a holt világ!

Idézd az ősi görög hősiséget,

mely Szalamisz fokán szent lángban égett

szirtre sújtva Xerxész hajóhadát!