Ashbery, John: The Young Prince and the Young Princess

The grass cuts our feet as we wend our way
Across the meadow - you, a child of thirteen
In a man's business suit far too big for you
A symbol of how long we have been together.

I pick the berries for us to eat
Into a tin can and set it on a stump
Soon or late, lateness comes.
Crows come up out of the west.

I want you to examine this solid block of darkness
In which we are imprisoned. But you say, No,
You are tired. You turn over and sleep.
And I sleep, but in my sleep I hear horses carrying you away.

When the breeze is finished it is morning
Again. Wake up. It is time to start walking
Into the heavenly wilderness. This morning, strangers
Come down to the road to feed us. They are afraid to have us come so far.

Night comes, but this time it is a different one.
Your feet scarcely seem to touch the grass
As you walk; you have confidence in me;
Moths bump my incandescent head

And I hear the wind. And so it goes. Some day
We will wake up, having fallen in the night
From a high cliff into the white, precious sky.
You will say, 'That is how we lived, you and I.'

A fű megvágja lábunk, amint megyünk
A réten - te tizenhárom éves gyerek
Túlontúl bő férfi munkaruhában,
Jelképül, mily sokáig voltunk együtt.

Enni való bogyót szedek
Bádogdobozba s egy tönkre teszem
Előbb-utóbb, eljön az utóbb is.
Hollók szállnak nyugat felől.

Kellesz, hogy kifürkésszem a sötétség tömör tömbjét,
Mely foglyul tart minket. De azt mondod, nem,
Fáradt vagy. Befordulsz és alszol.
Alszom én is, de álmomban lovakat hallok, elragadnak tőlem.

Mire elül zajuk, reggel van
Megint. Ébredj. Ideje nekivágni
Az édeni pusztának. Ma reggel idegenek
Térnek utunkba, hogy tápláljanak. Aggódnak, hogy ily messzire jöttünk.

Leszáll az éj, de ez más éj egészen.
Lábad alig látszik a fűhöz érni
Jártodban; bízol bennem;
Pillék zsongják körül izzó fejem

S a szelet hallom. Es ez így megy. Egy napon
Arra ébredünk, hogy az éjben lezuhantunk
Egy magas szikláról a fehér, drága égbe.
Azt mondod majd: „Így éltünk, te meg én."