Barrett-Browning, Elizabeth: Portugál szonettek IV (Sonnets From the Portuguese IV Magyar nyelven)

Thou hast thy calling to some palace-floor,
Most gracious singer of high poems! where
The dancers will break footing, from the care
Of watching up thy pregnant lips for more.
And dost thou lift this house's latch too poor
For hand of thine? and canst thou think and bear
To let thy music drop here unaware
In folds of golden fulness at my door?
Look up and see the casement broken in,
The bats and owlets builders in the roof!
My cricket chirps against thy mandolin.
Hush, call no echo up in further proof
Of desolation! there's a voice within
That weeps... as thou must sing... alone, aloof.

A paloták parkettje vár reád, 
Magasztos versek édes dalosa! 
Megáll a táncos, nem libeg tova, 
Csak nézi – nézi gazdag, drága szád. 
S e rossz kilincshez emeli a vágy 
Kezed? S révülten tűröd, hogy puha 
Zenéd redőkben omló aranya 
Elöntse házam rozzant ajtaját? 
Nézz ide – Lásd, ablakom beszakadt, 
Padlásomon denevér, s bagoly ül! 
Lantodra tücsköm cirpel vissza csak. 
Csönd! Más ekhót ne várj: körös-körül 
Magány. S egy hang sír benn, ahogy szavad 
Dallama száll künn ... messze, egyedül