Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Barrett-Browning, Elizabeth: Sonnets From the Portuguese XXXIII

Barrett-Browning, Elizabeth portréja

Sonnets From the Portuguese XXXIII (Angol)

Yes, call me by my pet-name! let me hear
The name I used to run at, when a child,
From innocent play, and leave the cowslips piled,
To glance up in some face that proved me dear
With the look of its eyes. I miss the clear
Fond voices, which, being drawn and reconciled
Into the music of Heaven's undefiled,
Call me no longer. Silence on the bier,
While I call God . . call God!—So let thy mouth
Be heir to those who are now exanimate:
Gather the north flowers to complete the south,
And catch the early love up in the late!
Yes, call me by that name,—and I, in truth,
With the same heart, will answer, and not wait.


(1850)



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttps://en.wikisource.org/wiki/Author: Elizabeth_Barrett_Browning

Portugál szonettek XXXIII (Magyar)

    
Add csak majd becenevem hallanom!
Arra szaladtam én mint kisgyerek
Játékomból, s hadd gyújtson fényeket
A drága arcra tenger mályvaszirom
A szemeitől. Messze vannak nagyon
A kedves hangok, megbékültenek
Égzenévé mely szenttisztán pereg,
S nem hívnak már. Csend a ravatalon,
S én hívom Istent... Tedd: számmal legyek
A már nem lélegzők után utód:
Észak-virággal telítsd a delet,
S korai szerelmed a késeibe ródd!
Csak szólíts így majd — és én felelek
Ugyanoly forrón, várni sem fogok.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap